Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

•255 8. A Croton és Potomac aquaductok New-York és "Washington vízzel való ellátására. (Note sur les aqueducs du Croton et du Potomac destinés à l'alimentation en eau des villes de New-York et de Washington.) Irta : Huet. A Croton aquaduct New-York várost látja el vízzel. A város a Hudson torkolatánál szigeten épült. Eleinte kutakból látták el vízzel; de 1798-ban, midőn a sziget vize mindinkább rosszabb lett a gyárak, temetők stb. kiterjedése miatt, elhatározták, hogy a Bronx folyó duzzasztott vizét vezetik a városba, mely perczenkint 335 m

3-t szolgáltatott volna; majd 1799-ben fölmerült az a terv, hogy a Ryes-tó vizét vezessék a városba. Később 1827-ben néhány ártézi kutat fúrtak, melyek szolgáltattak is jó ivóvizet, de legalább 200 ily kútra lett volna szükség, hogy a város ártézi vízzel ellátható legyen. E közben még több terv is merült föl, köztük a Hudson vizének emelése is, de nem került egyik sem kivitelre. Végre mindegyre erösebb lett a meggyőződés, hogy a várost csupán a Croton vizével lehet bőségesen ellátni. A Croton három ágból ered, melyek tavakból táplálkoznak ; New-York fölött 64 km.-re szakad a Hudson folyóba. Vize igen tiszta és lágy ; legkisebb vízálláskor hozománya 124,500 m

3-re tehető 24 óránkint. A víz bevezetésére alternativ terveket dolgoztak ki; ezek közül azt vitték ki, mely a Hudson völgyében vezet végig. A duzzasztó gátat a Croton beömlése fölött 8 km.-nyire helyezték el, oly módon, hogy a kivételnél a víz nivója 35 m.-nyire legyen a tenger szine fölött. A vezeték hossza 66 km., 0'236 m. eséssel km.-kint. Az összes költségek 65 millió frankot tettek ki. A gát 12 m. magasra emeli a Croton vizét, ily módon tavat alkotva, melyet Croton-tónak hívnak. A tó űrtartalma 2.270,000 m

3 s belőle 159,000 m

3 víz vezethető naponkint New-Yorkba. A gát köböl készült, ki- és túlfolyó készülékekkel ellátva. A vezeték félkörrel boltozott csatorna, melynek átmérője 2 26 m. A vezetéknek több csatornahídja van. Ezek közül nevezetesebbek a Kill folyó hidja Singsing városka mellett (26 m. nyílással) ; a Harlem folyó hídja, melynek legnagyobb nyilása 24 m. és magassága 30 m. ; ez utóbbi hidon két drb szifoncsövön megy át a víz. A Manhattan völgyön keresztül 4 szifoncsö vezet át 1254 m. hosszúságban. Minden 1000 m. távolságra betekintőket és szelelöket alkalmaztak ; minden harmadik ily nyílás nagyobb és lejáróval ellátott. Az elö medencze, melybe a vezeték vizét hozza, 675,000 m

3 űrtartalmú és hosszanti töltéssel két részre osztott. A medencze feneke szikla, falai földtöltések, melyeket kívül kőfalazat, belül száraz köborítás burkol. 3300 m.-re az elömedenczétöl következik a tulajdonképeni szolgálati medencze, melynek külső burkolatát kettős falazat alkotja, melyeket keresztfalak és boltozatok kötnek össze. E falazat belül döngölt földtöltést támaszt, mely hidraulikus mészszel készült falburkolattal ellátott. A medencze alapja döngölt föld, melyet 30 cm. vastag betonréteg burkol. A városi vezeték 0'9 —O'IO m. átmérőjű csőhálózatból áll, melynek összes hossza 215 kin. A vízvezeték, mely 1842-ben készült el, már 1853-ban nem tudta a lakosság növekvő vízszükségletét teljesen kielégíteni. De nemcsak New-Yorkban, hanem a legtöbb északamerikai városban a vízszükségletet igen kevésre számították úgy, hogy a növekvő vízhasználat következtében a vezetett víz mennyisége elégtelennek bizonyult. Éppen ezért Washington-t, mely az Egyesült Államok fővárosa, az intelligenczia és hivatalnoksereg székhelye, hol a vízfogyasztás az utozák öntözése, a csatornák