Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

197 a kikötőtől északra, egy ág a kikötőtől délre esik. Az övcsatorna az összes eső-, liázi vizeket és ürüléket magába szedi. Darcy az ürüléknek a csatornába vezetését ellenezte, de Algírban régi idő óta a házak összes szenyvizeit a csatornákba eresztették és így minden házban emésztő gödröt kellett volna létesítni. Főképen ezérl kellett a csatornát az összes városi vizek befogadójául létesítni. A csatornák szellőzése kitűnő, esése nagy (m.-kint a legkisebb esés 1 cm.) lévén, belsejükben nem érzik rossz szag, és így a vízvezetéki csöveket egész bátran el lehet helyezni bonnük. Mondesir lándzsát tör a mindent befogadó csatornarendszer mellett s azt mondja, hogy három föltétel szükséges az ily rendszer beválásához: 1. hogy minden utcza csatornázva legyen, 2. hogy elegendő víz álljon rendelkezésre a csatorna öblögetése czéljából, 3. hogy a csatorna összes vizét olyan helyre lehessen vezetni, hol az a közegészséget nem veszélyezteti. Az övcsatorna általános alakja a négyszög, melyet félkör boltozat borít. A maximális másodperczenkénti vízmennyiség, melyet a csatornának levezetnie kell, nagyobb méreteket igényel az övcsatorna egy részén, mint amekkorát neki adtak. Ezért szükséges volt túlömlö-csatornákat készíteni, melyek az övcsatorna fölösleges vizét nagy záporok alkalmával a kikötőbe viszik. A levezetendő maximális vízmennyiséget óránkinti 5 cm. vastag csörétegben állapították meg. A túlömlö-csatornákat oly pontokra helyezték, hol nyilt árokban folyó torrensek szakadnak az övcsatornába. A torrensek hordalékuk egy részét ülepedő medenczékbe rakják le és mintegy folytatásukat találják a túlömlö csatornákban. A munkálat kivitelénél a munkagödör nagy mélysége sok bajt okozott úgy' hogy néhol alagútszerüleg kellett építeni. Az övcsatorna több helyen régi, elhagyott gabonavermeken vezetett keresztül, melyek az alapozást nehezítették meg. Néhol szivárgó- és forrásvizek törtek elő és akadályozták a munkát. Két nagy beomlással is kellett megküzdeniök. A munkálati anyagok szállítására vasutat használtak a csatorna szélesebb részeiben. Az utczai beömlök rendesen egyszerit négyszögletű nyílások, melyeket fönnt rácsos szerkezet borít. A folyadék tehát jóformán szabadon ömlik a csatornába. Az övcsatorna kellő számú betekintő és lejáró aknával van ellátva. A szellőztetés ez aknákon, a beömlökön és az ereszcsatornákon át történik. A házi csatornák nem közvetetlenül szakadnak az övcsatornába, hanem több ház szennylevét egy oldal-gyűjtőcsatorna veszi föl, mely aztán az övcsatornába szakad. A csatorna tisztogatására magasan fekvő földalatti rezervoárt terveztek, melyet я Hamma-vezeték látna el vízzel, s melyből egyszerre nagy tömegű vizet lehetne az övcsatornába vezetni. 1 ö. Némely változtatások a Pitot-féle csövön. (Note relative à quelques modifications à introduire dans le tube de Pitot.) írta : Darcy. A Pitot-féle sebességmérő készülék rúdra fölerősített két üvegcsőből áll, melynek egyike vízszintesen meggörbült könyökben végződik, másika pedig egészen függőleges és az előbbi cső könyökéig ér el. Pitot véleménye az volt, hogy e készüléket folyóvízbe mártva, a két csőben különbözö lesz a vízoszlop magassága, mely különbség aztán azon a ponton a víz sebességét fogja megmérni a V

2 = 2gh képlet szerint, hol h a két vízoszlop közötti magasságkülönbség. A gondolat oly