Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

lí)2 1 :í. Észrevételek Marclial-nak a Manche csatornába ömlő folyók torkolati zátonyairól írt tanulmányáról. (Observations au sujet d'un mémoire de M. Marchai relatif aux alluvions à l'embouchure des tleuves qui débouchent dans la Manche.) írta : Darcel. Marchai az 1854. évi « Annales»-ben azt fejtegeti, hogy a Szajna-torkolat alluviumja legnagyobbrészt tengeri üledék és nem a folyó hordaléka, mit azon körülmény is mutat, hogy ez alluvium tele van kagylómaradványokkal. Darcel azonban azt állítja, hogy e kagylómaradványok nem a tenger áramlásától erednek, s hogv őket a Szajna medenczéjének oolithos (kagylós) mészhegyeiböl hozza. Néhány oly helyről vett alluviumot elemeztek, hová a tenger árapálya föl nem hatolt s azt tapasztalták, hogy ez az alluvium is tele van kagylómaradványokkal. 24—37% szénsavas meszet találtak az alluviumokban. Darcel tehát beigazolva látja, hogy a torkolati zátonyok legnagyobb része a Szajna és nem a tenger hordalékából létesülnek. 1 4. A

rálasz Darcel-nek a Szajna alluviumjára tett észrevételeire. (Réponse aux observations de M. Darcel sur les alluvions de la Seine.) írta : Marchai. Marchai fönntartja nézetét, hogy a Szajna torkolatának alluviumja legnagyobb részben tengeri eredetű. 16. Szemle. (Chronique). a) Folyók tisztogatása. Francziaország folyóiból évenkint 2,500.000 m® iszapot szednek ki tisztogatás útján, ami 2,000.000 tonna istállótrágya termékenyítő erejével ér föl. Ez iszap értéke sokkal nagyobb, mint amennyibe kiszedése kerül és már a trágya-nyerés czéljából is érdemes a folyókat tisztogatni. Rendesen azonban a birtokosok a költség miatt nem szeretnek tisztogatni. 16. Az Arve és Kilőne vízjárása. (Observations sur le régime de l'Arve et du Rhône.) írta : Ghaix. Az Arve közvetlenül a Genfi-tó alatt ömlik a Rhóneba. Vízgyűjtője 1998 km

2, melyből 160 km

2 az örök hó és jégárak régiójába esik. Hossza 104 km. Mind az Arve, mind mellékvizeinek legnagyobb része alpi jellegű, nagyesésü. Árvízi medre néhol 500 m.-t is kitesz. Medrében sok a zátony. Partjait szakgatja. Chamonix-től {forrásvidékéről) Carouge-ig (beömléséig) az Arve mintegy 12—14 óra alatt teszi meg az utat. Maximális vízhozománya 785 m

s, minimális vízhozománya 36 rn

8-re tehető, középvízhozománya 112 m

8. Száraz időszakot követő 1—2 napi erős eső nem képes áradásba hozni az Arvet. Csak több napig tartó esőzés idéz elő árhullámot, mely hirtelen keletkezik és hirtelen elmúlik. A folyó mindennap reggel nagyobb vízállást mutat, mint este. Saussure úgy magyarázza ezt, hogy aglecserek, melyek az Arvet táplálják, nap közben jobban olvadnak, mint éjjel s a nappali víztömeg körülbelül 12 óra alatt, tehát hajnalra érkezik Carougeba. A Rhône legkisebb vízhozománya a Genfi tóból való kiömlésénél 198'93 m

8-re, legnagyobb vízhozománya 532 m

8-re tehető. És így az Arve igen lényeges befolyást gyakorol a Rhône vízjárására.