Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

Azonban a töltésekkel elfoglalt terület igen mély és a folyó iszapja nem növeli többé magasságát. Ezért szükséges volt mesterséges úton reávezetni a folyó vizét, hogy ott iszapját lerakva a földet magasbítsa. Az ilyen kolmáczió rendesen 3 évig tart s minden tenger-dagálykor a folyó iszapos vizét reávezetik az eltöltésezett földre, apálykor pedig a megtisztult vizet szabadon, vagy gépek segélyével iebocsátják. így 3 évi kolmáczió (Warping) után mintegy 091 m. magas iszapolást nyernek. A Wash öböl mellett igen nagy kiterjedésű mocsarak voltak, melyeket a tenger dagálya elöntött és teljesen hasznavehetetlenné tett. De nemcsak a tenger, hanem a mocsáron és a mocsár mellett keresztülhúzódó folyók és patakok vize is áziatta e mélyterületet. A mocsár lecsapolását hasonló módon vegezték, mint Hollandiában a Haarlem tó lecsapolását. A mélyterületet töltéssel fogták körül s aztán a vizet leszivatytyúzták róla. Majd beárkolták a mocsárt és e lecsapolókba összegyűlő vizet gépekkel (gőzgépekkel és szélmalmokkal) emelték ki. Hogy a folyók áradásaitól is megmentsék a területet, az egyik mérnök övárokkal körülvételét javasolta, mely árok a külső vizeket fölfogta és a tengerbe vezette volna. De e kitűnő tervet nem foganatosították. Főként a Néne tolyó árvizei okoztak nagy kárt. E folyót egyenes irányban vezették a tengerbe, medrét kivájták és így a dagály felhatolását és az árvíz magasságát kisebbítették, de a feladatot ezzel nem oldották meg teljesen, bár mívelhetövé tették a területet. Lincoln grófságban igen nagy százalék a művelt terület. A grófság 665.600 h.-jából a földmívelés 89°/

0-öt, vagyis Ő43.000 h.-t használ. Ez arány igen nagy, mert Angliának átlag mintegy 55%-je, Francziaországnak mintegy 54°/

0-e mívelhetö. ÍO. Szemle. (Chronique.) a) Alapozások változó medrlí folyókon. Marchai azt a tapasztalatot tette, hogy a torrensfolyókon történő alapozásoknál a folyó mindig az alapnak (a folyás irányában esö) fölső részét támadja meg. Számos lúdoszlopról és más műtárgyról emlékszik meg, melyeket az árvíz fölfordított és mindenütt az alap felső részén állott elő a baj. Marchai azt következteti, hogy az alap felső részét legalább is oly erősen és gonddal kell építeni, mint az alsót. b) A Pont-de-l'Arche-híd beomlása. Az igen régi Pont-de-Г

Arche kis víznél omlott be. Az alapozás hiánya okozta beomlását. c) Glenelg kikötő rakodója. A rakodó csavarczölöpökön épült és messze benyúlik a tengerbe. Olyan, mint egy hosszú híd. d) Dijon város nyilvános kútjai. Rövid ismertetése Darcy munkájának, melyben a vízvezeték kérdését a maga teljességében megoldja. 11. Víztömeg mérés és a víztartókra vonatkozó néhány kérclés (a Marne—Rajna-csatornának a Vogézekben levő osztóbögéjéhez tartozó Gondrexange-tó vízjárásának tanulmányozása alkalmából.) (Mémoire sur les procédés de jaugeage et la solution de quelques questions relatives au régime des réservoirs étudiés à propos du régime de l'étang de Gondrexange, réservoire du bief de partage des Vosges, au canal de la Marne au Rhin.) Írta : Graeff. A Marne—Rajna-csatornának a Vogézekben levő osztóbögéje 29.479 m. hosszú. A csatornának a Meurthe felé esö része 56.000 m., a Rajna felé esö része 59.522 т. hosszú. A Meurthe felé esö szakasznak Bisson tervezete szerint három, a Rajna