Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

Azonban a töltésekkel elfoglalt terület igen mély és a folyó iszapja nem növeli többé magasságát. Ezért szükséges volt mesterséges úton reávezetni a folyó vizét, hogy ott iszapját lerakva a földet magasbítsa. Az ilyen kolmáczió rendesen 3 évig tart s minden tenger-dagálykor a folyó iszapos vizét reávezetik az eltöltése­zett földre, apálykor pedig a megtisztult vizet szabadon, vagy gépek segélyével iebo­csátják. így 3 évi kolmáczió (Warping) után mintegy 091 m. magas iszapolást nyernek. A Wash öböl mellett igen nagy kiterjedésű mocsarak voltak, melyeket a tenger dagálya elöntött és teljesen hasznavehetetlenné tett. De nemcsak a tenger, hanem a mocsáron és a mocsár mellett keresztülhúzódó folyók és patakok vize is áziatta e mélyterületet. A mocsár lecsapolását hasonló módon vegezték, mint Hollandiában a Haarlem tó lecsapolását. A mélyterületet töltéssel fogták körül s aztán a vizet leszivaty­tyúzták róla. Majd beárkolták a mocsárt és e lecsapolókba összegyűlő vizet gépekkel (gőzgépekkel és szélmalmokkal) emelték ki. Hogy a folyók áradásaitól is megmentsék a területet, az egyik mérnök övárokkal körülvételét javasolta, mely árok a külső vize­ket fölfogta és a tengerbe vezette volna. De e kitűnő tervet nem foganatosították. Főként a Néne tolyó árvizei okoztak nagy kárt. E folyót egyenes irányban vezették a tengerbe, medrét kivájták és így a dagály felhatolását és az árvíz magasságát kisebbítették, de a feladatot ezzel nem oldották meg teljesen, bár mívelhetövé tették a területet. Lincoln grófságban igen nagy százalék a művelt terület. A grófság 665.600 h.-jából a földmívelés 89°/ 0-öt, vagyis Ő43.000 h.-t használ. Ez arány igen nagy, mert Angliának átlag mintegy 55%-je, Francziaországnak mintegy 54°/ 0-e mívelhetö. ÍO. Szemle. (Chronique.) a) Alapozások változó medrlí folyókon. Marchai azt a tapasztalatot tette, hogy a torrensfolyókon történő alapozásoknál a folyó mindig az alapnak (a folyás irányá­ban esö) fölső részét támadja meg. Számos lúdoszlopról és más műtárgyról emlékszik meg, melyeket az árvíz fölfordított és mindenütt az alap felső részén állott elő a baj. Marchai azt következteti, hogy az alap felső részét legalább is oly erősen és gond­dal kell építeni, mint az alsót. b) A Pont-de-l'Arche-híd beomlása. Az igen régi Pont-de-Г Arche kis víznél omlott be. Az alapozás hiánya okozta beomlását. c) Glenelg kikötő rakodója. A rakodó csavarczölöpökön épült és messze benyúlik a tengerbe. Olyan, mint egy hosszú híd. d) Dijon város nyilvános kútjai. Rövid ismertetése Darcy munkájának, melyben a vízvezeték kérdését a maga teljességében megoldja. 11. Víztömeg mérés és a víztartókra vonatkozó néhány kérclés (a Marne—Rajna-csa­tornának a Vogézekben levő osztóbögéjéhez tartozó Gondrexange-tó vízjárásának tanulmányozása alkalmából.) (Mémoire sur les procédés de jaugeage et la solution de quelques questions relatives au régime des réservoirs étudiés à propos du régime de l'étang de Gondrexange, réservoire du bief de partage des Vosges, au canal de la Marne au Rhin.) Írta : Graeff. A Marne—Rajna-csatornának a Vogézekben levő osztóbögéje 29.479 m. hosszú. A csatornának a Meurthe felé esö része 56.000 m., a Rajna felé esö része 59.522 т. hosszú. A Meurthe felé esö szakasznak Bisson tervezete szerint három, a Rajna

Next

/
Oldalképek
Tartalom