Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

123 A touloni első javítómedencze a 18-ik század végén fából készült nagy szekrény volt, melyet a kellőleg kikotort helyen lesülyesztettek és benne a szükséges munkálatokat elvégezték. Azonban e medencze nagy szivárgásokat mutatott mindaddig, míg betonozással nem segítettek rajta. 1827-ben még két javítómedencze készítését határozták el. A második javítómedencze helyét kikotorták, palánkfallal körülvették és a fenék betontestét három, egyenkint 1 m. vastag rétegben lefektették. Aztán a medencze belső magját készítették el fából ; ezt a kellő helyen lesülyesztették a betontestre és aztán az oldalfalak betonozását kezdették el. Igen sok baj támadt abból, hogy a beton nem kötött jól. A fenékmélység Ilm. volt; a víz a czementet kimosta; a czementtej eltávolításáról nem gondoskodtak. A betontest nagy szivárgásokat mutatott, melyeket gonddal és fáradsággal tömtek el és az egész medenczét a szivárgás ellen kellőleg biztosították. A második medencze készítésénél észlelt hibákat a harmadik medenczénél teljesen elkerülték. A czementanyag megválasztásánál nagy körültekintéssel jártak el. A beton készítését és 14 m. mélységbe sülyesztését kiváló gonddal végezték. A sülyesztést szekrényekkel eszközölték. Vigyáztak a czementtej gondos eltávolítására; e czélból szivattyúkat használtak ; a szivattyúk a fenékre értek s az ott összegyűlő tejet a felszínre hozták. A medencze belső magját 8 drb faszekrény alkotta, melyet egyenkint sülyesztettek le. Gonddal készítették el az oldalfalakat is úgy, hogy a medencze betontestének elkészültével alig volt valami csekély szivárgás észlelhető. A medencze kapuja úszómű, u. nev. hajókapú, mely a medencze rovátékaiba illeszkedik, ha vízzel terhelik és aztán a víz kiszivattyúzásával úszóhelyzetbe jut és a medencze nyílása szabaddá tehető. 2. Kísérletek zsilipkapú-szerkezetekkel. (Recherches expérimentales sur la construction des portes d'écluses.) írta : Chevallier. A zsilipkapt'ik teste vízszintes keresztgerendázatból készül, melyet ferde, vagy függőleges deszkázat borít. A keresztgerendákat a kapú alsó felében fokozatosan sűrűbben, vagy pedig egyforma távolságokban alkalmazzák. Ez értekezés czélja, hogy kimutassa, hogy a keresztgerendákat egyenlő távolságokban kell elhelyezni, mert a nyomás az egyes gerendákra így is egyenlően osztható meg, hogy a deszkázat függőleges irányú és folytonos kell, hogy legyen s végül, hogy a kapú merevsége nagyban befolyásolja a kapú ellenálló képességét. Chevallier különböző kísérleteket tesz egyenlő távolságú és egyenlőtlen távolságú keresztgerendákkal. A gerendákat a víznyomásnak és az egyenlően elosztott nyomásnak megfelelöleg terheli és megméri behajlásukat stb. E kísérletekből kitűnik, hogy az egyenlő távolságú gerendákkal ellátott kapú jobban összetart, a hullámveréseknek jobban ellenáll stb. Éppen így czélszerü a deszkázatot is függőleges irányban és meg nem szakítva alkalmazni; a deszkázat merevsége nagyban egyenlősíti az egyes gerendákra jutó nyomást.