Vízügyi Közlemények, 1903 (18. füzet)

3. sz. táblázatos melléklet: Csapadékmérő állomásaink betűsoros jegyzéke

6t> 11. A csatornákról és folyókról s főleg- a Közép- és Vörös-tengereket összekötő csatornáról. (Canaux et rivières et en particulier du canal de la mer Rouge à la mer Méditerranée.) írta : Huerne de Pommeuse. Szerző az angolországi és francziaországi csatornák nagy hosszáról szól s végül azokról az előnyökről, melyek származnának, ha kiépítenék a Vörös és Földközi tengerek közötti csatornát. E csatornáról még I. Napoleon elkészíttette a terveket s megvalósítása sokat foglalkoztatta öt. Kitűnő mérnökök készítették a terveket. A csatorna hossza 153,000 m. és csak 32 láb eséskülönbség van a két tenger színe között, mely 4 zsilipen oszolnék meg. Három zsilip a Nilus lejtője felé, egy zsilip a Vörös-tenger lejtője felé esnék. A költségek csak 17,000,000 frankot ten­nének ki. 1840. ELSŐ FÉLÉV. 1. A folyók partjainak megvédése. (Nouveau mode de parer aux corrosions des fleuves et rivières.) írta : Mosca. Magistrini József novarai ácsmester vízvetöket készített a partok védelmére. E vízvetök kecskelábak, melyeket egymással deszkázat köt össze. E deszkázat két sík szerint van a kecskelábakra szegezve. Az egyik sík, mely alul van, igen mene­dékes és arra szolgál, hogy a viznyomást felvéve, a lábaknak annál szilárdabb állást biztosítson. A másik, fölső sík, meredeken hajlott. A síkok hajlásszögét a feltaláló hosszas kísérletezés után állapította meg úgy, hogy a vizvetö hatása a legkedvezőbb legyen. A kecskelábak mögött igen gyors a feliszapolódás ; az így nyert zátony füzfaültetéssel biztosítható. A lábak elhelyezése és bedeszkázása igen gyorsan megy és az így készült vízvetök igen jó sikerüek. A Pó mentén több esetben alkalmazták; a lábak mögött gyorsan föliszapolú­dott a part és a kimosás megszűnt. A vízvetöket a feltaláló igen gyakran ív alak­ban készíti. 2. A geologia alkalmazása a czement és hidraulikus mész fekvőhelyeinek fel­kutatásánál. (Considérations générales sur la statistique des chaux et ciments hydrauliques, et sur l'application de la géologie aux recherches qu'elle nécessite.) írta : Parandier. Vicát nagy gonddal és fáradsággal kutatta fel Francziaország ama helyeit, hol hidraulikus meszek találhatók. Most Parandier a geologia segélyével megjelöli azokat a helyeket, hol az ily meszeket keresni lehet a különböző geológiai formációk alapján. így a mész után való kutatások bizonyos rendszer szerint ejthetök meg s Francziaország geológiai térképe útmutatóul szolgálhat erre nézve. Részletes leírása és meghatározása a franczia czement fekvőhelyeinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom