Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

Bevezetés

a keztek valamely recipiensbe bevezetni. Akinek azonban csak egyszer is volt alkalma egy nagy város csatornájának tartalmát látni, semmi esetre sem fog csodálkozni, hogy a csatornavizeknek a nyílt vízlefolyásokba való bevezetése igen könnyen olyan állapotot teremthet, melyet higiénikus szempontból megtűrni egyáltalában nem lehet. Leghamarabb belátták ezen kérdés fontosságát az angolok, kiknél az 1868-ban felállított «royal comission» (The commission to inquire into the best means of preventing the pollution of rivers) kezdett először a vízfolyások megfertőzésével foglalkozni, melylyel együtt a más országokban alakult hasonló czélu bizottságok csakhamar kimutatták a szennyvizek vízfolyásokba való bevezetésének ártalmasságát, s kutatni kezdték azokat az eszközöket és módokat, melyek segítségével az említett károk elkerülhetők volnának. Amint azonban már az előadottakból kitetszik, általánosságban véve a különböző csatornarendszerekkel vezetett szennyvizek kémiai és fizikai tulajdonságának, valamint a velük összefüggő szennyezésnek is más- és másként kell nyilatkozni. A mi a városi szennyvizek összetételét illeti, reá a dolog természetéből kifolyólag határozott szabályokat felállítani nem lehet, miután rendkívül sok és matematikailag majdnem számba vehetetlen körülmény befolyásolja. Függ a vizek összetétele a város belterületeinek burkolt, vagy burkolatlan voltától, a város lakosságának intelligencziájától, a csatornázásba bevont klozetek számától és (lehet mondani) rendszerétől, a gyári szennyvizek természetétől és vele egy iitt az ilyen gyárak számától ; függ attól, vájjon a városban van-e állattartás és milyen, s végül — legalább bizonyos korlátok közt — függ a csatornázás rendszerétől. Egyszóval a városok csatornavizeinek összetételére annyi tényez ő van egész határozott és érezhető befolyással, hogy őket előre számba venni és velük számítani csakis a hasonló példáik eredményei alapján lehet némileg. A városi csatornavizek ezen különbözőségének megvilágítására közölhetnék példákat is, de azok már annyi szakműben fel vannak véve és annyira ismeretesek, hogy ezúttal eltekinthetek tőle. Egy fontos adatról azonban mégis meg kell emlékezne m : Előbb azt mondottam, hogy a városi szennyvizek összetétele függ a csatornázásba bevont klozetek számától. A klozeteknek ezen befolyása azonban csak akkor érvényesül, ha az öblítés csekély mennyiségű vízzel történik, mert sok víz felhasználása esetén az ürülék oly nagy fokú hígítást szenved, hogy a csatornavíz minőségét lényegesen nem befolyásolja. Az újabb időben végzett kutatások továbbá azt is megmutatták, hogy a sok vízzel dolgozó ipari vállalatok vizeinek kizárása mellett az úsztató csatornázó rendszereknek szárazságkor, tehát huzamosabb csapadékmentes időben vezetett vizei nem térnek el nagy mértékben a különválasztó rendszerek vizeitől, s a különbözőség csak akkor érezhető, ha a gyárak vizeit is a csatornába vezetik, vagy pedig a csapadék megnöveli a lefolyásra kerülő vízmennyiséget. Altalánosságban véve azonban a fenti megjegyzések állanak, s valamely város csatornavizeinek összetételére csakis az esetben lehet pontosabban következtetni, ha az összes befolyást gyakorló körülmények ismerete mellett más, hasonló viszonyok között lévő város szennyvíz-elemzései rendelkezésre állanak. A városi szennyvizek az előadottakból kifolyólag nagymennyiségű lebegő és oldott ásványi és szerves anyagot tartalmaznak, miért is könnyen érthető,