Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)
A városi szennyvizek tisztítása
30 kezése mellett a nátriumnak egyéb savakhoz kötött vegyületei keletkeznek. A víz keménysége pedig mész- és magnézium-tartalmától függvén, könnyen érthető, miért emelkedik a talajcsővíz keménysége is. A kénsav megszaporodásával még szerep jut a szennyvízben eredetileg létező kénvegyületeknek is, melyek kénhidrogént, illetve végső termékül kénsavat adnak. A kénsav és a keménység ezen említett emelkedésének nagyon fontos gazdasági következménye van, mert nem jelent mást, mint azt, hogy a városi szennyvízzel való öntözés a talajt mészben és magnéziában fokozatosan szegényebbé teszi. Erre különben a gazdasági rész ismertetésénél még visszatérek. Az 1887—1897. évi időközben végzett összes elemezéseknek a mellékelt 4. számú táblázatban összefoglalt adatai a fentieket ugyancsak igazolván, bizonyítják azt is, hogy a breslaui szennyvíztisztító-berendezés czéljának tökéletesen megfelel, habár mind a berendezés minősége, mind a kezelés nem a legjobb. A tisztulás magas foka csakis a mély talaj cső vezetésre vezethető vissza. Ha ezek után áttérünk a kérdések pénzügyi szempontból való vizsgálatára, úgy a breslaui «Rieselfeldeket» olyan berendezésnek kell tekintenünk, melylyel olcsóság szempontjából az egyéb víztisztító módok aligha versenyezhetnek. Mint már a közölt táblázatból is látható, az összes terület 800*1499 ha.-t tesz ki, melyhez Osswitzben még 134'7747 ha. oly terület is járul, mely öntözve nincsen. Az öntözhető terület 682*5629 ha., míg a közte és a 800" 1499 ha. közti 117*587 ha.-nyi különbözet, vagyis 14*7% a főöntöző, főlecsapoló csatornákra, főközlekedő utakra s egyéb nem öntözhető területekre esik. A városnak 1897/98. évi jelentése szerint, mint fentebb láttuk, az összes gazdaságok területe a nem öntözött természetes földek, utak és csatornák hozzászámításával összesen 934*9246 ha.-t tesz ki, melynek beszerzési ára, illetve becslési értéke a következő : az osswitzi gazdaság összes területe 540*800 ha., beszerzési ára 1,161.00000 márka a leipei gazdaság összes területe 92'1923 h., beszerzési ára 162.615*00 « a ranserni gazdaság összes területe 301*9323 ha., becslési értéke 362.100*00 « Az összes gazdaságok összes területe 934*9246 ha. s értéke 1,686.015*00 márka. Ezen adatokból láthatólag 1 ha. terület beszerzési ára átlagban 1803 márka. Miután továbbá a lakosság száma az 1897/98. számadó évben 398.000 volt, az 1 lakosra eső vételár 4'24 márka. A mi most már a berendezés költségeit illeti, az több részletből állítható össze. Hogy a terület az öntözésre alkalmas legyen, mindenek előtt meg kellett csinálni az ott elfogadott rendszer szerint az ágyakat, illetve a hátakat, a szükséges töltésekkel és csatornahálózattal és talajcsövezéssel együtt s gondoskodni kellett a víz odavezetéséről és elvezetéséről is. A terület idomítása és talajcsövezése a munkálatok megkezdésének első idejében vállalkozóra bízatván, az idomításért 800 márkát, a talajcsövezésért 200 márkát kapott volna hektáronként. Miután azonban a vállalkozót a városi jelentés kifejezése szerint «vagyoni baleset» érte, 1884-ben az idomításért 820 márkát a talajcsövezésért 340 márkát, 1885-ben az idomításért 740—1200 márkát, a talajcsövezésért 320 márkát, 1886-ban az idomításért 760 márkát, a
