Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)
A városi szennyvizek tisztítása
26 zatok nélkül lehetővé teszi. Erre a czélra, mint már említettem, az osswitzi, leipei és ranserni nemesi birtokok voltak alkalmasok, melyek közül 1898. évig az osswitzi 540'8 ha., a leipei 91-1923 ha., a ranserni pedig 301-9323 ha. területet foglalt el, vagyis az összes birtokok területe 934"9246 ha. volt. Ezen területből azonban az Osswitzban lévő és parkként használt erdő jelenleg mintegy 110 ha.-t, más egyéb nem értékesíthető területek, mint oda vezető útak stb. 24'7747 ha.-t foglalnak el s e szerint 1898. évig a városnak összesen 800' 1499 ha. terület állt rendelkezésére, melyből ugyanazon ideig 682-56 ha. volt öntözésre berendezve, 13'8 ha.-t, pedig a főlecsapoló- és főöntözőcsatorna foglalt el. A birtokokról az említett erdő, valamint nem értékesíthető területek kivételével a következő oldalon lévő 1. sz. táblázat ad kimutatást. A táblázat adatai szerint az 1897/98. számadó évben a haszontalan területek és utak, valamint a főöntöző és lecsapoló csatorna leszámításával a városnak még 76'8085 ha. terület állott rendelkezésére. A területre szállított vízmennyiségeknek a terület nagyságához, valamint a lakosszámhoz való viszonyát, melyből egyúttal megállapítható az is, hogy az egész évi öntözés milyen átlagos magasságú elárasztásnak felel meg, könnyebb áttekintés czéljából a túloldalon lévő 2. számú táblázatban foglaltam össze. A táblázatban czélszerűnek találtam felvenni a zehndelbergi szivattyú-telepnek nemcsak az öntözött területre, hanem az Oderába szállított évi vízmennyiségét is. A mint ez adatokból látszik, a fejenként és naponként szállított összes vízmennyiség aránylag kevéssé ingadozik, mi a vészkiömlők működéséből magyarázható. Az öntözött területre szállított fejenkénti és naponkénti vízmennyiség már nagyobb ingadozásokat mutat, miután szoros összefüggésben van az Odera vízállásával. Az 1893/94. számadó évben, pl. mikor az Odera vízállása sohasem érte el azt a magasságot, melynél a csatornavizeket a folyóba lehetett volna szivattyúzni, az öntözött területre szállított fejenkénti és naponkénti vízmennyisége eddig legnagyobb volt s 0'1379 m 3-t tett ki. A táblázat adataiból kitűnik továbbá, hogy az öntözött területre szállított vízmennyisége 1887/98-ban egyenletes elborítást feltételezve 2'2285 m. és 2*7471 m. között, az 1 hektárra eső lakosszám pedig 516—583 között ingadozott; mi oly nagy, hogy a szennyvíz tisztítás sikerét kérdésessé tette ; ezért a város az öntözés további kibővítését határozta el. Midőn az 1899. évi január havában ott jártam, 100 ha. terület berendezésével voltak elfoglalva ; a bővítést mindaddig szándékoznak folytatni, míg egy hektárra csakis legfeljebb 250 lakos szennyvize jut. Ezek után kérdés, vájjon milyen arányú Breslauban a szennyvizek tisztítása, s megfelel-e a vele szemben jogosan támasztható igényeknek és követelményeknek ? A kérdés nemcsak a kormányhatóságoknak, hanem a Németországban megszokott alaposság folytán magának a városi hatóságnak is állandó figyelme tárgya s ezért állandóan végeznek vegyelemzéseket, hogy egyrészt a talaj tisztító hatását ellenőrizzék, másrészt pedig a netalán mutatkozó hiányokon segíthessenek. Maga a szennyvíz, mint a nyomó vezeték rövidségéből is következtethető, nem mutat homogén tulajdonságokat, hanem a szivattyútelepnél alkalmazott iszapfogók ki nem elégítő működése folytán tele van lebegő alkotó részekkel, rongyokkal, papírdarabokkal, ételmaradékokkal stb. ; színe a lebegő alkotó részek szétmorzsolódásának hiánya miatt feketés-szürke, szaga pedig az ismeretes csatornalé szag, de nem büdös.
