Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

Befejezés

170a irányának és a szennyvíz tisztítás mértékének előzetes ismerete nélkül helyes tervet volna képes készíteni. A háromszoros feltétel mind a tervezésnél, mind a kezelésnél a legszorosabb összefüggésben áll egymással s miután mindegyik iránynak megvannak a maga szakemberei, bevonásuk mellőzése könnyen balsikerekre vezethet. A teknikus, a gazda, az orvos és vele együtt a kémikus egymást sohasem nélkülözhetik, minden lépésnél egymásra vannak utalva s különváltan semmiféle biztos eredményre nem igen számíthatnak. Németországban nagyon belátják az előadottak helyességét s a helyi és kormányhatóságok állandó figyelemmel és felügyelettel kisérik mind az öntözőtelepek működését, mind az ujabb szennyvíztisztító módokat. Dr. Schmidtmann, a porosz higiénikusok egyik hivatott vezérembere (titkos közegészségügyi és előadó tanácsos a kultusz és közegészségügyi minisztériumban) a többi nagynevű higiénistákkal egyetemben kimondja, hogy a városok egészségügye és a halandóság csökkenése nem a pontos és szigorú rendőri intézkedésektől, hanem attól függ, vájjon mennyire van a város egészséges ivóvízzel ellátva s milyen fokon áll a felgyülemlő szennyeknek ártalmatlanná tétele. Ebben a pár szóban gyökerezik a német és különösen pedig a porosz kormányhatóságok valóban bámulatos gondoskodása, melylyel a városi szennyek ártalmatlanná tételének módjait állandó felügyelet alatt tartják s neki tulajdonítható, hogy a városok közegészségügyének tudománya Németországban ma már oly magas fokon áll, hogy a vezérszerepet tőle elvitatni aligha lehet. Számokban fejezték ki a városok lakossága halandóságának csökkenésével egybekötött nemzeti vagyongyarapodást s látva a halálozás számarányának a higiénia elvei követése mellett mutatkozó s csak promillekben kifejezhető csökkenését, nem riadnak vissza semmiféle áldozattól, mely e dolgot előbbre vinni van hivatva. Segédkezet nyújtanak benne a kormány, a városok, de sőt az egyesekből alakult tudományos egyesületek is. Innen van, hogy Németországban ma már rendkívül tekintélyes azoknak a szakembereknek a száma, akik tisztán e kérdés művelését tűzték feladatukká, vagy akiket csupán ilyen czélból alkalmaznak. Legújabb időben már nem elégedtek meg a felsorolt szakemberek működésével, belevonták a munkába a botanikust és zoologust is és nem kevesebbet akarnak, mint a szennyezések és tisztulások mértékének elbírálhatása czéljából alsóbbrendű növényi és állati vezérlények meghatározását s ezeknek a tisztulás körül teljesített feladatuk pontos meghatározását. Hazánkban, a mi különleges viszonyaink között, a vázolt állapot elérésétől még jókora távolságra vagyunk, de ha látjuk városaink nagy fellendülését, nemsokára nekünk is komolyan kell foglalkoznunk a dologgal. A talajcsövezéssel kapcsolatos öntözés pl. könnyen tért hódíthat, ha átmegy a köztudatba, hogy ilyen módon az eddig veszendőbe ment értékes trágyaanyagok a mezőgazdaság és kertészet czéljaira kitűnően felhasználhatók s emellett, Németország példája után indulva, még a magán haltenyésztés is sikerrel űzhető. A berlini és braunschweigi Riesel feldeken a haltenyésztéssel állandóan kísérleteznek s nem rosz sikerrel. Berlinben közönségesebb halfajtákat, Braunschweigban pedig pisztrángot [ ! ] tenyésztenek.