Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)
Következtetések. Új öntözések tervezése, berendezése és kezelése
131a Czélszerűnek tartom itt még annak megemlítését is, hogy a vizet a talajcsövekben lefelé mindig fokozottabb sebességgel vezessük, mert bármilyen kötött is a terület, bármilyen gondos legyen is a talaj csövezés, szinte elkerülhetetlen, hogy a csövekbe finom hordalék bele ne kerüljön. Ennek pedig lerakódnia nem szabad s okvetlenül arra kell törekedni, hogy mozgása folytonos legyen. Ebből a szempontból kerülni kell, hogy erős esést aránytalanul szelid kövessen, mert a töréspont feltétlenül kritikus szokott lenni. A most előadottak helyességét különösen érzik a berlini öntözéseknél, hol miattok igen sok kellemetlenséggel jár a fenntartás. Nagyon laza, igen finom szemcséjű homok talajnál nem ajánlhatom továbbá eléggé a Charlottenburgban látott ama módot, mely szerint a csövek ütközését finom tőzeggel borítják be, illetve veszik körül. Hasonlóképen figyelmet érdemel a szívóvonaloknak a gyűjtőkbe való bevezetésének az a módja, mely Berlinben szokásos, hogy t. i. a gyűjtő vonalnak a szívó vonalat felvevő darabját az ellökés veszedelmének megakadályozása czéljából lapos fenekű és oldalú csövekből készítik, melyek helyükön változatlanul, biztosabban megmaradnak. Arra az esetre, ha a gyüjtővonalak bármely oknál fogva nem volnának mellőzhetők, czélszerűnek tartanám minden egyes skatulya gyűjtő vonalának a többitől való elkülönítését, mert így az esetleges hibák kellő számú akna közbeigtatása mellett sokkal könnyebben felfedezhetők és kiigazíthatók. Hasonlóképen nem tartanám feleslegesnek a következő eljárást sem : Ismeretes, hogy a szennyvíz feldolgozásával kimerült talajnak a tisztító erő újból való visszanyerése czéljából pihenésre van szüksége. A talaj a pihenés idejét arra használja fel, hogy oxigént vegyen magába, tehát mintegy lélekzetet vegyen és ebben szerepe van a tisztító folyamatnál hathatósan közreműködő alsóbb rendű lényeknek is. Ha tehát e regeneráló folyamatot a magunk részéről mesterségesen is elő akarjuk segíteni, úgy a levegőnek a talajba való bejutását kell előmozdítani. Erre a czélra legalkalmasabb mód a több német szakember által ajánlott és a breslaui legújabb berendezésnél tényleg alkalmazásba vett szellőző aknák építése, melynek kétféle módja van : Vagy felkanyarítjuk minden szívócsővonal felső végét és a felszínre kivezetve vízmentes szellőző kürtőt teszünk reája, vagy pedig összekötjük a szívók felső végét egy ilyen kürtőkkel ellátott fej vonallal. Mielőtt a következőkben egyébre térnék át, egy példát akarok idézni a talajcsövezésnél figyelembe veendő vízmennyiségekre. Induljunk ki a következő esetből : Legyen valamely város beépített területe 60 hektár s a lakosszám hektáronkint átlagban 500, vagyis az összes lakos száma 30.000. A város vízvezetékkel ellátott s a fejenkénti és naponkénti átlagos vízfogyasztás az ipari használatokkal együtt 80 liter, vagyis ilyen módon a csatornák száraz folyásának vízmennyisége naponkint és hektáronkint 40 m 3, vagyis az egész városra összesen 2400 m 3. Különböztessük meg ezután azt a két esetet, mikor a város az úsztató és mikor az elkülönítő rendszer szerint van csatornázva. Legelső sorban is az első esetet véve tárgyalás alá, mindenek .előtt világos, miszerint esőzés alkalmával a száraz folyás mennyisége a csapadékvízzel hatalmasan megszaporodik s a szennyvíz ártalmatlanná tételére szánt öntöző területnek nemcsak a tényleges csatornavizet, hanem még a csatornába belekerülő, valamint 9*
