Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek gazdasági kezelése

91 A városi szennyvíz nagy mennyiségű konyhasójának hatása, mint láttuk, abban nyilvánul, hogy a fémek szulfátjaiból és karbonátjaiból kloridok képződnek a nátrium szulfátjának és karbonátjának keletkezése mellett. Ilyen módon a talajban a szilárd vegyületekhez kötött kénsav oldható vegyületbe megy át és a talajcsővízbe jut s vele együtt emelkedik a víznek az oldható mész- és magnéziavegyületek megszaporodásával keménysége is, minek következménye a talajnak mész- és magnéziában való fokozatos fogyatkozása. E jelenség fontossága pedig rendkívül nagy s a berlini terméseredményeket csökkenti, míg a mész és magnézia pótlása mellett kedvezőbb eredményt érnének el. E rendkívüli fontos* dologra már dr. Orth Albert titkos kormánytanácsos is felhívta a braunschweigiak figyelmét abban a szakvéleményében, melyet a császári egészségügyi hivatalnak megbízásából dr. Ohrmüller kormánytanácsossal együtt a Braunschweigban berendezendő szennyvízöntözésről adott. Dr. Orth ugyanis az öntözés megkezdése előtt gazdag mésztrágyázást hoz javaslatba, melynek hatása szerinte az, hogy : 1. a vasvegyületek oldását megakadályozza, a talajt savanyúságától megfosztja és kedvezőbb alakulatúvá teszi ; 2. a talajba átvitt szerves anyagok oxidáczióját és átalakítását nagy mértékben elősegíti, a megfelelő ásványosító folyamatot és a növényi táplálékok kedvező alakban való képződését gyorsítja és különösen ; 3. elősegíti a nitrogéntartalmú vegyületek nitrifikáczióját. A növények ilyen módon salétromsavas mész formájában könnyen oldható nitrogén-dús táplálékot kapnak. Nagy fontossága van egyúttal a mész-trágyázásnak az előbb említettek szempontjából is, mert pótolja a talajtól elvont meszet, ami a fenntiek figyelembe vétele mellett arra a következtetésre juttatja dr. Orthot, hogy legalább időszakonként 4000—6000 kg. hektáronkénti mésztrágyázás nemcsak ajánlatos, hanem szükséges is. Dr. Orth ugyan a magnéziumról nem beszél, mivel azonban ennek elvonása is szembetűnő, minden esetre tanácsosnak tartom a magnézium pótlását is (feltéve, hogy a talaj rászorul). Magáról az egyébb irányú túltrágyázás következményéről csak annyit említve, hogy a sok foszforsav a tenyészeti időt némileg meghosszabbítja, áttérek az öntözött birtokok gazdasági kezelésének megismertetésére. A termést befolyásoló tényezők közül legelőször is a talaj megmunkálásáról beszélve, ki kell emelnem, miszerint az eddigi tapasztalat szerint nagy fontossága van a szántás szakavatott keresztülvitelének s legalább egy őszi szántásnak minél mélyebbnek kell lenni, hogy a talaj felső rétegeiben a szűrő hatás folytán lecsapódott szenny nagyobb tömegű földdel érintkezve, minél teljesebben és biztosabban átdolgozódhassék. Általában véve az öntözött talajok a többi talajokkal szemben sokkal több szántást és gondosabb munkálást igényelnek, mivel ellenkező esetben a gyom felverődik rajtuk. A gyomot ugyan eléggé indokolja a víznek eredete, de hogy milyen rendkívül bújasággal verődik föl, arról csak az tehet tanúbizonyságot, aki szennyvízzel öntözött, de hanyagul kezelt birtokokat látott. Es a dolog sajátságos ! Míg a kultúrnövények a dús trágyázás mellett is csak a leggondosabb kezeléssel adnak kitűnő terméseket, addig a gaz és mindenféle gyim-gyom szabadon burjánzik. — A charlottenburgi iszapfogó medenczék melletti iszapot átlagban 1'5 m. magas gazzal láttam benőve !