Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)
A városi szennyvizek gazdasági kezelése
87 A városi szennyvizek gazdasági kezelése. A városi csatornavizeknek elemezési adataiból már láttuk, mily különböző összetételük s mennyire függ a víz minősége a város, vagy a hely különleges viszonyaitól. Ha tehát most már a gazdaság szempontjából vizsgáljuk a dolgot, mintegy önkéntelenül is előtérbe lép elsősorban az a kérdés, vájjon a vízben lévő s a növényi élet fenntartására szükséges anyagok mily mértékben vannak jelen s a művelés folytán mily mértékű értékesítésük, illetve kihasználásuk. A trágyázó szerek elbírálásánál 3 anyag játsza a főszerepet, u. m. : a nitrogén, foszforsav és káli. Mivel azonban a berlini vízelemzések a nátron, kénsav és klór meghatározására is kiterjedtek és ezek is a trágyaanyagok közé számítandók, a további fejtegetéseimben a berlini adatokból fogok kiindulni, annál is inkább, mert a berlini szennyvizek összetétele a nagy átlagnak a magas klór- és nátrontartalom kivételével leginkább megfelel. A Berlinben 1894—1898. években végzett vegyivizsgálatok szerint a szennyvíz minden 100.000 s. részben 11-52 s. r. ammóniákot, azaz 9'487 s. r. nitrogént, 1 • 96 s. r. foszforsavat, 6'23 s. r. kálit, 24-17 s. r. nátront, 7'25 s. r. kénsavat és 25 "82 s. r. klórt tartalmaz. Tudva most már, hogy az 1897/98. számadó évben minden hektár öntözött területre 12.382 m 3 szennyvíz jutott, e szerint minden hektár 1174 kg. nitrogént, 242 kg. foszforsavat, 772 kg. kálit, 2991 kg. nátront, 898 kg. kénsavat és 3195 kg. klórt kapott. E most említett trágyaanyagokkal szemben az egyes főbb kultúrnövények nitrogén, foszforsav, káli, nátron, kénsav és klór szükséglete nagy és közepes termésnél az előző oldalon lévő 18. táblázatban van kitűntetve. Tegyük most már vizsgálat tárgyává, hogy a berlini öntözéseknél mily mértékben van fedezve az előbbi táblázatban felsorolt kultúrnövények trágyaszükséglete, illetőleg a földekre vitt trágyaanyag hányszorosa a nagy és középtermés trágyaszükségletének ? Az eredmény ismét legczélszerűbben a túloldalon lévő 19. számú táblázatba foglalható össze. Egy tekintet a táblázatra rögtön meggyőzhet mindenkit arról, hogy a berlini szennyvizek nem tartalmazzák a különböző trágyaagyagokat abban a mértékben, mint a milyen mértékben a növényeknek rájuk szükségük van. A szennyvízben lévő nitrogén, foszforsav, káli, nátron, kénsav és klór mennyiségének egymáshoz való viszonya a nitrogént 10-nek véve : 10 [N] : 2.05 [P 20 5] : 6.58 [K aO] : 25.48 [Na 20] : 7.65 [S0 3] : 27.22 [С1]. Ezzel szemben a táblázatban felsorolt gabona félék átlagos szükségletében a viszonyszám : 10 [N] : 4.40 [P 20 5] : 8.04 [K 20] : 0.85 [Na 20] : 1.10 [S0 8] : 0.83 [Cl]; a kapások és repcze átlagos szükséglete : 10 [N] : 3.99 [Р 2О б] : 13.22 [K 20] : 4.35 [Na 20] : 2.01 [S0 3] : 2.57 [Cl]; a kerti növények átlagos szükséglete : 10 [N] : 5.57 [P 2P 6] : 14.77 [K 20] : 3.52 [Na 20] : 6.21 [S0 3] : 3.54 [Cl] ; az olasz perje átlagos szükséglete : 10 [N] : 3.80 [P 2P 5] : 10.56 [K 20] : 0.38 [Na 20] : 1.41 [SO„] : 2.76 [С1].
