Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

84 Darmstadt szeimyvízöntözése. Az eddig tárgyalt városi szennyvízöntözéseknél mindenütt nagyobbszerű teknikai berendezésekkel és egyes eseteket kivéve, velük kapcsolatosan talajcsövezéssel is találkoztunk. Ezúttal azonban olyan szennyvízöntözést fogok bemutatni, melynél nincs talajcsövezés és maga az egész berendezés teljesen nélkülözi az eddig látott mesterséges formákat. A most említettekből már sejthető primitiv módon Hessen fővárosának, a kies fekvésű és jelenleg 70.000 lakost számláló Darmstadtnak szennyvizeit igyekeznek ártalmatlanná tenni. A szennyvíz-tisztítás módjának rövid vázolása előtt álljanak itt a következő tájékoztató adatok : A város beépített telkeinek száma 4391 s közűlök csak 2700 van az úsztató rendszerű csatornahálózatba oly módon bekapcsolva, hogy róluk a fekáliák is a csatornába jutnak. A napi vízfogyasztás a téli hónapokban 5500 m

3, a nyáriakban 8000—9000 m

3, megfelelvén fejenként és naponként 78'5 liter, illetve 114-3—128-5 liter felhasználásának. Az eddig konstatált legnagyobb napi vízfogyasztás összesen 11.000 m

3, vagyis fejenként 157'1 liter volt. A napi vízfogyasztással szemben a városi csatornahálózat száraz folyásának mennyisége a nyári hónapokban 7.000—8.000 m

3 között változik. A város összes szennyvizeit mindennemű előzetes tisztítás nélkül a város közelében eredő és rendkívül csekély vízhozamú Darm patak veszi fel, mely a Sandgraben folyócskával egyesülve folytatja útját a Rajna felé. így hát a szennyvizek kis mennyiségű patakvízzel hígítva kerülnek tisztítás alá. A szennyvíz ártalmatlanná tételére 1896-ig első sorban a már több mint 50 éve szennyvízzel öntözött 44 ha. terjedelmű városi rét, továbbá 22 ha. magántulajdonban levő és végül a nagyherczegi majorhoz tartozó 24 lia. rét állott rendelkezésre. 1896-ban megszerezte a város közönsége a 108 ha. szántóból és 14 ha. rétből álló Gehaborn majort is. A most említettekhez hozzájárul még az, hogy az e területek alatt fekvő Griesheim községben szennyvizet felhasználó szövetkezet alakult, mely a szennyvízzel egy 222 ha. terjedelmű és különben értéktelen területet igyekszik a kultura részére hasznosítani. Ilyen módon a város szennyvizeinek ártalmatlanná tételére 435 ha. áll a város rendelkezésére, mivel a griesheimi szövetkezet kötelezte magát arra, hogy a feljebb fekvő területeken a fel nem használt szennyvizet ártalmatlanná teszi, illetve elhelyezi ; de a víz legnagyobb részét már előbb felhasználják úgy, hogy a szövetkezet rendelkezésére álló 222 ha.-ból ez idő szerint csak 127 ha. van öntözésre berendezve, vagyis e szerint az öntözött terület összes terjedelme 340 ha. Ha most már a csapadék és patakvizet számításon kívül hagyjuk, minden hektár öntözött területre évenkint 6980 m

3 szennyvíz jut, vagyis az évi elárasztás magassága 0-698 m., mely megfelel másodperczenként és hektáronként 0'22l liter folytonos vízsugárnak. Az összes öntözött birtokok talaja vastag rétegű, áteresztő természetű agyagos homok s éppen a nagy áteresztő képességre való tekintettel, teljesen mellőzték a talajcsövezést. A kedvező viszonyok feleslegessé tették a területnek idomítását is s beérték az egyszerű eszközökkel létesített csörgedeztető öntözéssel. A berendezés mikéntjét az idecsatolt 1 :2500 mértékű helyszínrajz láttatja.