Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

81 Mielőtt azonban magának az öntözésnek ismertetéséhez kezdenék, a város építési tanácsosának, Kleemannak nyomán pár szóval magáról a csatornázásról is meg kell emlékeznem. A város tanácsa 1892-ben elhatározván az esővizek kizárásával való különválasztó rendszerű csatornázás keresztülvitelét, azt oly módon létesítette, hogy a tout à l'égout rendszer módjára több helyen beömlőket csinált s elzárhatóvá tette őket a végből, hogy a csatorna-hálózat csapadékdús időjárás mellett a vízvezetéki víz mellőzésével öblíthető legyen. A rendes öblítő berendezés mellett az utczai beömlőkön kívül egyéb mesterséges öblítő módról gondoskodniok nem volt szükséges, mivel a város összes csatornáinak oly jelentékeny az esése, hogy még a csöveknek kefékkel való keresztülhúzása is mellőzhetőnek bizonyult. A csapadékvizeket a föld felett vezetik a Bake-be. Áttérve magára az öntözött területre, meg kell említenem, hogy Steglitztől jó messzire, majdnem 12 km.-re fekszik a klein-zietheni határban. Az öntözőtelep távolsága és magas fekvése mellett szükséges szivattyúállomás két darab, egyenkint 25 lóerejű szivattyúgéppel felszerelt s az állomás az öntözés lehető egyszerűsítése czéljából úgy van berendezve, hogy a hozzája vezető főcsatornákban az éjjeli szennyvíz tározható s az öntözés csak nappali. A szivattyúállomástól kiinduló nyomócső átmérője 400 mm. hossza 11.500 m. A város az öntözés czéljaira összesen 509 ha. terjedelmű birtokot szerzett meg, ebből azonban az ez idő szerinti 20.000 lakosra való tekintettel csak 44 ha. területet rendezett be öntözésre. A terület berendezésére nem sikerült terveket beszereznem, azért tisztán a látottakra és hallottakra kell szorítkoznom. Az öntözött birtok magaslaton és oldalán fekszik. A magaslat tetejét 3 drb. egyenként 25 m. hosszú és 25 m. széles, 1—1'5 m. mély és felváltva működő ülepesztő medencze foglalja el, a melyekben nyert iszapot a nem öntözött birtok trágyázására használják fel, esetleg pedig pénzért értékesítik. A medenczékhez csatlakozik a különben teljesen berlini mintára berendezett öntözött birtok-részlet, mely átlag 1 morgen (0'25 ha.) területű parczellákra van felosztva. A lejtőn fekvő parczellák 5 m.-re vannak talajcsövezve, a síkon fekvőket pedig ezideig nem talajcsövezték. (A berendezést 1895-ben vették használatba.) A területre vezetett víz havi átlagos mennyisége 30,000 m

3, vagyis az évi mennyiség 360,000 m

3 lévén, hektáronként és évenként 8.182 m

3 szennyvíz jut, vagyis az évi elárasztás magassága 0'8182 m. A lakosság minden fejére e szerint évenként 18 m

3, naponként kerek számban 50 liter szennyvíz, 1 hektárra pedig 455 lakos szennyvize esik. A berendezés költségeire és jövedelmezőségeire sem sikerülvén adatokat szereznem, itten csak azt említem meg, hogy az idomítás 270 márkába, a talajcsövezés 560 márkába került hektáronként s hogy az egész birtok önkezelésben van és rajta a lehető legbelterjesebben gazdálkodnak. Bármennyire nem megbízható költségadatok állanak is azonban rendelkezésemre, azért talán mégis konstatálhatónak vélhetem a különválasztó rendszernek azt az előnyét, hogy az öntözéshez a területszükséglet rendkívül csekély. A plötzenseei állami fogház szeimyvízöntése. A Berlin mellett lévő állami fogház összes személyzetének létszáma állandóan 1500 körül van; az ottani tisztaság és a higiénia mindennemű követelményei mellett a fejenkénti és naponkénti átlagos vízfogyasztás 600 litert tesz ki. BárVízügyi Közlemények XVII. 6