Vízügyi Közlemények, 1903 (17. füzet)

A városi szennyvizek tisztítása

76 a mi az évenként kiszállított 4,032.000 m 3 szennyvíz mellett hektáronként 8.960 m 3 víz felhasználásának, vagyis 0'896 m. magas évi elárasztásnak és hektáronként 0'288 liter/sec folytonos víz­sugárnak felel meg. A Rieselfeldek talaja leg­nagyobb részben a szennyvíz­szűrésre kiválóan alkalmas ho­mok, néhol pedig tőzeg. Mint a részletes beren­dezés rajzából látható, az öntö­zés teljesen berlini mintára készült s azért itt is átlagban 0'25 ha.-nyi parczellákat, 5—7 m.-re fektetett szívó talaj cső vonalakat és mindenütt gyűjtő­talajcsővonalakat látunk. Mint érdekes dolgot kell ez öntözésnél megemlítenem, hogy a téli medenczéket kezdik tökéletesen mellőzni, miután rájöttek, hogy teljesen felesle­gesek és mind gazdasági, mind közegészségügyi szempontból határozottan károsak. Különö­sen sok baja volt a gazdaság­nak a tőzeges területű VI. sz. téli medenczével, melyen a víz egyszerűen, majdnem minden tisztulás nélkül keresztül sza­ladt és soha sem tudták el­árasztani. A medenczét ottlé­tem alatt parczellázták. Egy másik érdekessége az öntözésnek az, hogy az összes úsztató rendszerű öntözések kö­zött, melyeket tanulmányoz­tam, itt a legkisebb az évi átla­gos elárasztás magassága. Ebből magyarázható meg, hogy míg némely időszakban nagyon pa­naszkodnak a kiszállítandó fe­lesleges víz miatt, a nyári me­leg hónapokban ismét csekély vizzel rendelkeznek, a nagyszámú gyárból kikerülő való vezetése helyett a városi A város jelenleg arra törekszik, hogy kondenzáczió- és hűtővizek az öntözött birtokra csatornázástól függetlenül jussanak az Ockerba s így az öntözött területre keve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom