Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)

II. Dauscher Miklós kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

2 Vettabiába ömölhet, míg az utolsó területrész vizének természetes befogadója a Lambro folyó. A tervezet mindazonáltal négy fölevezetöt kontemplál : 1. A Vettabiát a M ira-lé le malomtól kezdödöleg, a mely a középponti résznek föl evezető je ; ez szolgálja az 1-sö zónát (38038 há.). 2. A Vigentino csatornát a Ripamonti utcza hosszában és 3. a Nosedo csatornát a Chiaravalle községbe vezető út mentén; mindkettő a Vettabiába ömlik és a keleti részt szolgálja, mely a két befogadó szerint két zónára, a 2-ilc (59136 há.) és 3-ikra (1087 há.) oszlik. Végre 4. a Lambró folyót Conca Fallata mellett, mely a 4-ik'zónát (885 13 há.) szolgálja. A csatornahálózatot mintegy kiegészítik a várost nagy számban keresztül szeldelö régi hajózható és öntöző csatornák, melyeknek száma 123-ra, hosszuk 153 klm-re tehető. Ezeknek egynémelyikét egészben, vagy részben csatornákul használják, vagy az utczai beömlőknek és házi árnyékszék-csöveknek befogadójául szolgálnak, mások ismét a csatornák részére öblítő vizet adnak. A csatornázó tervvel szervi összeköttetésben csak a következő négy említhető, u. m. a Seveso, Veltabia, Lambro és a Redefossi. A csatornákat az 1851—1896. évek között 46 évi időszak alatt megfigyelt maximális csapadékra méretezték, nevezetesen az egy óra alatt lehullott 45 mm. magas csőmennyiségre, (mely hektáronkint és másodperczenkint 125 liter vízmennyiségnek felel meg) miután a 46 év közép1705-90 mm. értékénél . o

r. , - 13*8 mm. = ЗЬ I. pro há. és m. p. g va к ran 12330 ora r ssokkalta nagyobb csapadék jelentkezett. E mellett, a napi átlagos vízfogyasztást fejenkint 100 literre, a különböző egyéb csatornák hozta vizeket hektáronkint és másodperczenkint 1 literre, végre a talajcsövezetékekböl eredő vizeket, másodperczenkint a gyűjtő egy kilométerjére átlagban 85 literre vették. A négy zóna, melyre a várost felosztották, ismét annyi alzónára oszlott, a hány mellékág csatlakozott a tulajdonképpeni főgyűjtőkhöz (lásd az /. táblát). Ezen alzónák területéből különválasztották azokat a részeket, melyeknek csapadékvizei a csatornahálózattól függetlenül más csatornákban, vízfolyásokban találtak lefolyást, nemkülönben a nagyobb befogadó képességű területeket, minők a kertek, temetők nagy ültetvények, stb. A beépített és beépíthető területeket illetőleg (mely utóbbiakhoz az utczák és terek számitandók), minden egyes medenczénél egy bizonyos népességi sűrűséget tételeztettek fel, számot vetve azon körülménynyel, hogy az alzónának középpontja felé a népesség az egészségügyi követelményeknek