Vízügyi Közlemények, 1902 (16. füzet)

III. Hoffmann Károly kir. s. mérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

136 árán volna beszerezhető, és a mellett a talajvíz mennyiségének állandóságára vonatkozólag nem nyújt annyi garancziát, mint a folyó, vagy tó, melynek vízmennyisége évszázadok óta ismeretes. A forrásvizek és talajvizek gyűjtésére szolgáló berendezéseknél vízszintes galériákkal és függőleges kutakkal találkozunk. Galériákat leginkább forrásfoglalásoknál alkalmaznak, ritkábban talaj vízgyüjtéseknél. Azelőtt a vízszintes galériákat talajvízgvüjtésre is előszeretettet használták, de újabban már eltérnek tőle, mert nagy mélységben fektetve tetemes kiadásokat okoznak és a mellett többnyire nem elégítik ki a hozzájuk fűzött várakozásokat. Sok esetben a vízmű kiépítése előtt nincsen elegendő idő, hogy a vízbeszerzö helyen a talaj vízállást huzamosabban megfigyelhessék és hogy a vízmennyiség kimutatására éveken keresztül kísérleteket tegyenek, ezért gyakran előfordul, hogy a már használatban levő vízgyüjtöberendezés mélyebbre helyezendő, a mi függőleges kutaknál még keresztülvihető, de nagy költséggel lefektetett vízszintes galériáknál nem teljesíthető. Láttam oly esetet, hogy egy tíz év előtt lefektetett galéria, — a talajvíznek a szivattyúzás miatt bekövetkezett alászállása következtében — ma már szárazon fekszik, sőt betömik, nehogy ürege a talajfertőzés gyülöhelye legyen. A víz emelésére használt géptelepek többnyire gőzerőre berendezettek. Általában tapasztalható, hogy a gépházakat tágasra tervezik a gépek hozzáférhetése és könnyebb kezelése miatt és hogy biztossági szempontból mindenütt tartalékgépekről is gondoskodnak. Minden telepnél lehetőleg az olcsó üzemet t. i. az alacsony szénfögyasztást keresik, de e tekintetben nem mennek a végletekig és triplex gépeket alig látni, hanem főleg kéthengerü kompund gőzgépeket kondenzáczióval. Ezek rendesen lassú járatúak, a mi a szivattyúk áttétel nélkül való kapcsolását teszi lehetővé. Bár a legtöbb városban a gázgyár a város tulajdonát képezi, tehát a város olcsón jut gázhoz, mégis vízmíítelepeken ritkán alkalmaznak gázmotorokat, legfölebb csak mint tartalékgépeket. A gépek többnyire a telepnél mélyebben elhelyezvék. mire vonatkozólag a szívó magasság illetőleg a talajvízállás határoz. Ez a gépházak sülyesztését teszi szükségessé, miért is a gépházak alapját rendesen földbe ágyazott erős betonaknák képezik. A víztartókra vonatkozólag tapasztalható, hogy forrásbevezetéseknél nagy űrtartalmak, körülbelül a napi vízfogyasztás felének felelnek meg

f úgy hogy bennök az éjjeli órákban összegyülemlö víz könnyen tározható. Már mesterséges vízemelés esetén kisebb víztartókat használnak. Oly vízműveknél, hol 2—3. egymástól független géppel dolgoznak, rendesen a napi fogyasztásnak 74—Ve-a képezi a víztartó hasznos űrtartalmát, ha