Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

I. A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. Írta Kvassay Jenő

19 A Hármas-Körös esése a szabályozás előtt 234 kilométerre 3.686 méter volt, vagyis kilométerenkint 0.0157 méter, mi a szabályozás után 0.04 méterre emelkedett. Látható ebből, hogy a Hármas-Körös esése víztömegéhez képest még a Tiszáénál is kisebb; emellett a medret alkotó talaj igen kötött agyag, úgy, hogy az átvágásokat teljes szelvényben kellett kiemelni, mert a folyó saját erejével nem tudta volna kiképezni. Az egész fentebb ismertetett folyórendszer mindkét partján ármentesítö töltések vonulnak végig, a velük megvédett terület meghaladja a 716,000 hektárt. A mederben és a partokon végrehajtott munkálatok következtében a vízjárásban a következő változások állottak elő: A kisvíz sülyedt: a Fehér-Körösön átlag .... 0.687 méterrel a Fekete-Körösön « _.._ 0.897 « a Sebes-Körösön « ... . 0.395 « a Berettyón « ... ... 1.036 « a Kettős-Körösön « __ 0.559 « a Hármas-Körösön « ... 1.104 « A nagy víz emelkedett: a Fehér-Körösön átlag 1.633 méterrel. a Fekete-Körösön « 1.977 « a Sebes-Körösön « __ 1.043 « a Berettyón « ___ 1175 « a Kettős-Körösön . 2.318 « a Hármas-Körösön « 1.475 « A változás a nagyvíz levonulás-tartamában az 1881. évi állapotot egybehasonlítva az 1895. évi állapottal: 1881 1895 Megnapok rövidülés 2 méter és ennél magasabb vízállásnál 244 139 105 nap. 2

1/

2 « K « 238 120 118 « 3 « •i « 231 104 127 « 3Vs « « « 224 91 133 « 4 « « « « 198 81 117 « 4 Vi <( « « ... . 170 70 100 <( 5 « i< (C (( 154 63 91 « 5 V

2 « (i u « 139 49 90 « 6 « « « « 64 33 31 « O*