Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

tása, fonások készítése, gyepesítés és ültetés együttvéve elengedhetlennek látszott. 2. Ha a vízmosás nagyrészében gyepréteg volt és csak helyenkint beépítendő szakadások, úgy kilométerenkint 1000 frtot irányoztak elő. 3. Kilométerenkint 200 frttal oly vízmosásokat vettek fel, melyeknél lényegtelenebb építményektől eltekintve, leginkább csak ültetésekre volt szükség. Ezen három osztályon kivül külön vették íigyelembe azokat, melyek ide nem voltak sorozhatok, a hol nagyméretű müvek beépítése látszott indokoltnak és ezeket kilométerenkint 6000 frttal költségelték. Az előbbi osztályozás alapján a vízmosások beépítését 238,600 frtra becsülték, ehhez még 718 hektár kiterjedésű kopár terület befásítására, hektáronkint 60 frttal 43,080 frtot, és a fövölgyek medrének szabályozására 62,000 frtot, összesen tehát 343,680 frtot vettek fel a Rakonitz patak melletti rendezésekre. Miután további tárgyalások alapján az állam részéről 50%, a tartomány részéről 30% és az érdekeltek részéről 20% hozzájáruló arányban állapodtak meg, megindították a részletes tervek elkészítését. Ezeknek összeállításánál első sorban a hordalékmozgás megakadályozására vetették a fősúlyt, a mit az oldallej tök és völgyfenék biztosításával értek el, ezenkívül azonban a csapadékvizek lassúbb lefolyásának előállítására is igyekeztek nagyobb kiterjedésű fásításokkal. A részletes tervek a már előbb felemlített mellékletekből állottak és összeállításuknál a következő főbb elveket veszik figyelembe: A völgyfenéket lépcsősen rendezik el oly módon, hogy az egyik keresztmü koronájától kiinduló fenékvonal — melyet itt a lazább talajra való tekintettel 20%

0-re vettek — a legközelebbi felső keresztmü alapját érje. A lépcsőzés keresztfonásokkal történik, melyek kétféle szelvényben készülnek. Az első rangú keresztmü 3 sor — egymástól 0-5 méter távolban elhelyezett — fonásból áll, melyek közül a középső, mintegy 50 centiméterrel emelkedik ki; a két szélsőnek a fenék fölötti magassága 40—50 centiméter (53. ábra). A középső és alsó sor közé szorosan záró rözseköteg jön, a fonások közeit a rendelkezésre álló — rendesen a lejtőkről levágott — anyaggal töltik ki és a keresztmü fölött a középső fonás magasságáig kis töltést készítenek. Gondoskodnak ezenkívül az alsó fonás alatt 2 rözseköteg elhelyezésével kellő utófenékről, melyeket levert czölöpökkel támasztanak alá. Tekintettel arra, hogy a munkálatokat az egész nyár folyamán készítik, a nyári rözse kihajtására pedig számítani alig lehet, a fonásokhoz