Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

133S ságáig terméskövekkel ékelik ki oly módon, hogy a lépcső koronája két ellentett görbével átmenetet képez. Ha a lépcső 50 czentiméternél magasabb, úgy a gátat 4 sor czölöpböl állítják össze, különben az előbbihez hasonló szerkezettel (46. ábra). Ottlétem alkalmával egy részük éppen épülőfélben volt, a czölöpök részére először vasrudakkal készítettek a felső köves rétegben lyukat, azután a czölöpök beverése már gyorsan ment, egyszerű kézi sulyokkal; a ferde irányú czölöpök beverése sem okozott nehézséget. Egyszerű és olcsó előállításánál fogva kisebb magasságoknál a vázolt szerkezet előnyösen használható. Az előbbi években épült gátak ép állapotban voltak, rongálásnak nyoma sehol sem látszott, bár a gátak közötti mederszakaszokon fenékburkolást nem alkalmaztak, mindössze a rendes szelvény előállítása végett mindkét oldalon köhányásokat, melyek mintegy párhuzamos műveket képeztek. A hordalékkúpon 5°/

0 esés mellett csészealakú szelvényt alkalmaztak 3 m. fenékszélességgel, mely a községen át közutat és vasutat keresztezve, egész a tóig vezet. A tó és a hegyek lábai közt levő, alig pár száz méter széles területen a hordalékkúpon épült a község maga, valamint a számos épületből álló turistatelep, s ugyanitt van egyszersmind a vasúti állomás is. Minthogy a hordalékkúpnak a tó szélén levő lejtői helyenkint meredekek, időnkint beomlanak és ennek következtében az egész hordalékkúp mozgásba jön. Egy ily alkalommal maga a vasúti vonal egy része is elsúlvedt és újonnan építve, a hegyek lábához közelebb helyezték át. Ezen körülmények folytán a tó partján massziv köépületek nem állíthatók fel és a vasúttársulat egy nagyobb szálloda czéljából a bécsi világkiállítás két fapavillonját szállította oda. A tó vízállása változó; állandó lefolyása a zell—brucki tőzeges lápokon vezet keresztül és Bruck mellett a Salzach folyóba ömlik. Az ötvenes években a lefolyó csatorna kellően kiképezve a tó vizét 1 méterrel, szállította a 0 vízállás alá; elhanyagolása következtében azonban már 1892-ben 0 fölött 1*7 m. vízállást is észleltek, a mi nemcsak a mélyebben fekvő területek gazdasági kihasználását teszi lehetetlenné, de egyszersmind a hordalékkúp felsőbb rétegeit jobban átáztatva, csuszamlásokat okoz. A Schmidtenbach alsó szakaszának rendezése ennélfogva csakis akkor vezethet állandó sikerre, ha a tó vizének leszállítása végett a lefolyó csatornát újból a kellő méretre kiképezik. Egyelőre a torkolatát körívben áttették oly helyre, a hol a tó mélyebb és a hordalékkúp lejtője meredekebb; így a patak hozta hordalék mélyebbre száll és nem növeli a hordalékkúp lejtőjén az ujabb hordalékból álló, könnyen csúszó laza tömegeket.