Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

132S talaj megtámadását, kimosását, vagyis új vízmosások képzését meggátolja végül még hozzájárul, hogy két év alatt ezen kopár területek takarmányt is adnak. Ennélfogva még ott is, a hol a talaj befásítás czéljából előkészítendő, sikerrel használható. Egyedüli hátrányát magjának kevés csiraképessége képezi, valamint azon körülmény, hogy az első évben átültetést igényel, de ettől eltekintve, vízmosásos, kopár területek beültetésénél kiváló jelentőségű és eléggé meg nem becsülhető már azért is, mert a befásított területek éveken keresztül nem használhatók, mig e növénynyel beültetett területek már a második évben jövedelmeznek, a mi az amúgy is legelökben szegény vidéken nagy jelentőségű. Ez okból ily irányú védekezéseknél nagy jövője van, ha különben a talajviszonyok megfelelők. A Lathyrus silvestris Wagneri beszerzési forrásául leginkább az «Internationale Saatstelle, Landwirtschaftliche Gesellschaft» Kircheim u. Teck (Württemberg) ajánlható, a hol a növények kezelésére vonatkozó részletes utasítások is kaphatók; a magvak kilója, vagy 1000 drb. növény jelenleg 5 márkába kerül. A vízmosások megkötésénél, vagy általában a forrásvidék beültetésénél a mívelésre vonatkozó utasítások nem tartandók be teljesen és általában megemlíthetem, hogy a magot márczius, ápril hónapokban kisebb ágyakba elvetik és az egyes növényeket 1 éves korukban, tavaszszal, vagy öszszel már a megkötendő területen mintegy 60—80 centiméter távolságban ültetik el oly módon, mint facsemetéknél szokásos. Sáros vármegye mezőgazdasági bizottsága előterjesztésemre a kísérleteket már meg is indította, de eredményük természetesen még csak a legközelebbi jövőben birálható el; bizton reménylem azonban, hogy a felvidék forrásvidékén még sok helyen jelentékeny szolgálatokat fog tenni. A Schmidtenbach középső szakaszát átlag 3% esésű, czölöpökböl és köztük elhelyezett görgeteg köböl szerkesztett fenékgátakkal építették ki épen úgy, mint az előbb tárgyalt Zauch patak középső szakaszát. Ezen szerkezet eddig teljesen bevált és előállítása igen egyszerű. Távolságuk a rendelkezésre álló esés szerint különböző; az előállítandó lépcső magassága szerint részleteiben kétféle szerkezetet alkalmaztak. A kisebb gátak 3 sor czölöpböl állanak, mely sorokat egymástól 40 czentiméter távolságban helyezik, a czölöpöket bennük váltakozva verik be, a fenéken függőleges irányban, a lejtökön rájuk merőlegesen. (45. ábra.) A patak fenekén azután mintegy 80 czentiméter mélységre alapgödröt ásnak és ezt, valamint a czölöpök közét egész a fenék magas-