Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

I. A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. Írta Kvassay Jenő

13 közép és nagy vizek színe emelkedett, -+- 2 méternél mintegy 0-3 métert; + 3 méternél 0.5 métert; -+- 5 méternél és azon fölül mintegy 0.90 métert. Jelenleg a munkálatok befejezése után + 2.5 méteren alul vizszinsülyedés következett be; -f- 5 méternél és fölötte pedig a vízszinduzzadás 0.6 méterre, tehát 0.3 méterrel szállott alá. A helyzet gyökeres javulása azonban nem itt, hanem abban a körülményben keresendő és található meg, hogy a rendszeres, szabályos mederben a jégtorlódások képződése ki lévén zárva, a belőlük származó rendkívüli vízállások sem következhetnek be, a mely pedig, mint láttuk, 2 méterrel volt magasabb, mint az eddigi legnagyobb jégnélküli vízszin. Budapest védőművei a jégtorlódás mellett előállott 9.36 méter vízállással szemben + 9 méterre lévén kiépülve, a legnagyobb jégnélküli árvizekkel szemben tehát közel 2 méternyi biztosságot nyújtanak, és hogy ez a biztosság tényleg megvan, igazolja az 1899. évi szeptemberi árvíz lefolyása is, mely e században a legnagyobb tömegű volt és a mely Budapesten -j- 7 métert ért volna el, ha felsőbb pontokon beállott töltésszakadások következtében az árhullám mintegy 30 czentiméterrel nem sülyedt volna. B) A Duna völgyében kiterjedt ármentesítések vannak, melyek területe meghaladja az 1,700,000 hektárt. Bármily nagy és kiképezett medre van is a Dunának, az árvédelmi töltések felépítése árvízszinét nem egy ponton jelentékenyen emelte. A töltéseknek nagyobb része még akkor épült, midőn vízmérczék a Dunán nem voltak felállítva, vízszinemelö hatásuk tehát ma már meg nem állapítható. Azonban Mohácsnál és Pancsovánál a töltések az ujabb időben épülvén ki, hatásuk is megállapítható volt. Mohácscsal szemben mintegy 50 kilométer liosszu és a hol legszélesebb. mintegy 15 kilométer széles, összesen 30,000 hektár kiterjedésű lapályt áimentesítettünk. Ezen ármentesítés következtében a nagyvizek szine Mohácsnál átlag 0.40 méterrel emelkedett. Pancsova alatt hasonlólag egy nagyobb 18.000 hektár kiterjedésű ár mentesítést hajtottunk végre, mely a nagy vizek szinét a régi állapothoz képest mintegy 0.60 méterrel emelte. Látható belőlük, hogy a nagyvizek lefolyás-szelvényének töltések beépítésével való csökkentése az árvizek szinét jelentékeny mértékben képes emelni; ezen emelkedés a legszembetűnőbben nyilvánul azon folyószakasz mentén, a hol maguk a töltések állanak, mint ezL Mohácsra és Pancsovára nézve kimutattuk. A hatás azonban kiterjed fogyó mértékben az alatta fekvő szakaszra is, a mint erről legeklatánsabban meggyőzött az 1899. évi szeptemberi rendkívül magas árvíz lefolyása, melynél