Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

120 Ezt csészealakú, kövei burkolt medrek előállításával érjük el leg­könnyebben, melyek hasonlók a lejtök kiépítésénél említettekhez, de nagyobb szelvényüek és biztosításuk is nagyobb gondot igényel; ez a biztosítás a fenékburkolat magasságában elhelyezett boltívalakú bordákból áll, melyek a csésze két oldalán kiállva, jó bekötést adnak. A bordák anyagkímélés és helyes alapozás czéljából a keresztmet­szetben lépcsőzetes vonalozásúak és őket magával a burkolással sohasem kötik szorosan össze, így az egész müvet egymástól teljesen független szakaszokra osztják úgy, hogy a rongálás legfeljebb egy-egy borda-közre terjed ki s így a kijavítás is lényegesen meg .van könnyítve. Ezen csészealakú medrek gyakran jelentékeny méretűek (32. ábra) és előállításuk költséges. Abban az esetben, ha lazább talajon hosszabb szakaszon kell ily csészealakú medret előállítanunk és a nagy esés mellett a bordák kellő biztosítékot nem nyújtanának, úgy helyenkint keresztgátakat iktatunk be (33-ik ábra), melyek hosszú szárnyfalaikkal mélyen benyúlva biztos támaszul szolgálnak. Kiváló súly vetendő természetesen a természet nyújtotta támasztó­pontokra és felhasználásukat igen szépen tünteti fel a 34-ik ábra, ahol a beiktatott keresztgát szárnyfallal csakis a jobboldalon ellátott és egy természetes sziklatömbre támaszkodik. Az ily müvek helyének megválasztása, szerkezetének megállapítása ennélfogva a helyszínének alapos, gondos bejárását követeli, de a ter­mészet nyújtotta helyi körülmények figyelembe vétele nemcsak a művek szilárdságát biztosítja, hanem jelentékeny költség megtakarítással is jár. Mielőtt most a forrásvidék leírását befejezném, meg kell emlékeznem a fonásokkal biztosított lej tök befásításáról, begycpesítéséröl. Végeredményben oda kell igyekeznünk, hogy a forrásvidék túlnyomó része magas erdővel legyen fedve, mert csak a magas fák gyökere hatol be mélyen az altalajba, hogy megerősítse, csuszamlások és lesodrás ellen óvja s védelme alatt több-kevesebb termőréteg fejlődjék a felszínen, mely egyrészt az általános növény-lenyészet terjedését idézi elő, másrészt a csapadékvizek lerohanását is mérsékli. A különböző helyi viszonyok szerint azonban ezt nem mindig lehet azonnal elérni; túlmeredek lejtökön, vagy általában rendkívül szegény termő rétegű kopár területen a feltalajt először elő kell készí­tenünk, hogy a facsemetéket egyáltalán beültethessük és hogy fejlődésü­ket biztosítsuk. Ilyenkor első sorban megfelelő cserjékkel, növényzettel kezdjük meg a lejtök beültetését, sőt gyakran egyszerű gyeprétegnek az előállítása fogja képezni az első kísérleteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom