Vízügyi Közlemények, 1902 (15. füzet)

III. Udránszky József kir. főmérnök jelentése külföldi tanulmányútjáról

116 nyugszik és az oldalfalakra való bekötés lépcsőzetes elrendezésű. Czélszerü a gát fölött köhányás alkalmazása, hogy a völgy felemelkedéseig a gát kevesebb támadást kapjon. Az utófenék, valamint oldalfalak alkalmazása itt felesleges. Különösen a Wurnitz-patak völgyében több sziklára alapozott, köböl épült zárógát található, melyeknek (21. ábra) azonban valamivel szélesebb alapjuk van. Nem sziklába épített zárógátaknál, melyeknél a fenék, valamint az oldalak kimosásától kell félnünk, kellő erősségű utófenék alkalmazása (22. ábra) válik szükségessé, melynek hossza igen különböző lehet, de a gát magasságánál rövidebb utófeneket csak elvétve alkalmaztak. Miután ezen utófeneket rendesen vízszintesen készítik, a nagyobb hosszúságúakat, íöként ha a völgyfenék jelentékeny esésű, alsó végükön lépcsőzetesen fejezik be. Az oldalfalak legalább is az utófenékkel egyenlő hosszúak, de a legtöbb esetben a gátak alatti párhuzamos müvekkel kötik össze és a gáttest magasságától a párhuzamos műnek koronájáig fokozatosan mennek át. A 23-ik ábrában végűi utófenékkel ellátott közárógátak tipikus alakját kívánom bemutatni, melyen az egész elrendezés világosan kitűnik, és mindösssze még csak azt jegyezem meg, hogy a korona ívalakú behajlása lehetőleg oly módon készítendő, hogy a lefolyóvizek a gáttesl bekötése mellett a talajt ne érintsék és meg ne rongálják, vagyis a gátkorona csészealakú részén túl ne emelkedjenek. Sokkal változatosabb szerkezeteket találunk már ott, a hol építésükben fát is alkalmaznak, a mi indokolt is abban az esetben, ha elegendő és megfelelő kő nem áll rendelkezésre ; mert szállítására, — tekintettel a rendkívüli nehéz szállító viszonyokra és a vele járó költségekre, — gondolni sem lehet; másrészt helyesen használjak ott is, a hol az remélhető, hogy mire a gátak fentartására kerül a ser, a lejtök beépítésével megváltozott viszonyok következtében már gyengébb szerkezetben való helyreállításuk is czélhoz vezet. Teljesen fából épített gátak ritkán fordulnak elő, csakis kisebb, másodrendű müveknél; a vegyes anyagú gátak leggyakrabban kövei töltött szekrényekből állanak. Sziklás talajon, a hol utófenék alkalmazása felesleges (24. ábra) a gerendák elhelyezésére a fenéken, valamint az oldalakban kivágásokat készítünk és a gerendákat beléjük feszítömü alakú elrendezéssel helyezzük el; a szárnyakat pedig mindkét oldalon gerendákból szerkesztve jól bekötjük. A gerendák közeit kővel töltik ki és a felső oldalon a korona magasságig köhányással látják el. Ha a gerendákat egymással párhuzamosan akarjuk lefektetni (25. ábra),