Vízügyi Közlemények, 1899 (14. füzet)

Részletes adatok az 1897. évi miniszteri jelentéshez a vizügyekről

99 A jég elm enése igen korán történt; február végével az amúgy is csekély mértékben beállott folyók engedni kezdettek, ugv, bogy a jég teljesen levonult : a Szamosról . _ febr. 27-én, a Bodrogról ___ ___ márcz. 3-án, a Hernádról ___ ___ márcz. 2-án, a Sajóról _ _ _ _ _ . _ _ _ febr. 27-én, a Berettyóról . _ _ _ febr. 23-án, a Körösökről ___ ___ febr. 11-23-án, a Marosról _ _ febr. 21-én, a Tiszáról ___ febr. 19—márcz. 3-án, a Vágról ___ . . ___ _ _ _ _ febr. 26-án, a Rábáról . _ _ _ _ _ _ _ _ - febr. 20-án, a Dráváról . . . _ _ _ _ febr. 2-án, a Muráról. _ _ _ _ _ _ __ febr. 2-án, a Temes-Begáról febr. 10— -11-én, a Dunáról _ ... _ _ febr. 11-16-án. A jég levonulásával egyidejűleg kezdették a tavaszi árhullámok levonulni és azután április végéig egymásután jöttek a hóolvadás árhullámai. A Tisza felső szakaszán a tavaszi árhullám nem volt túlságos magas és mig M.-Szigeten csak 6 fok magasságot ért el, addig lejebb, az árhullámok összegelődése folytán sokkal nagyobbá vált ; Naménytól Tokajig 8 fok, Fürednél 9 fok, Szolnoktól Titelig 8 fok volt a tavaszi legnagyobb vizállás. A Tiszának magának e tavaszi áradásán kivül más nevezetesebb árhulláma nem volt; de meg kell itt jegyeznünk, hogy Csongrádtól lefelé Titelig a Körösök és Maros nagy vizei folytán a vízállások igen hosszú ideig, egész junius közepéig magasak voltak és Szegedtől lefelé még egyszer elérték a 8 fokot. A Tisza mellékfolyói közül főként a Körösökön és a Maroson voltak nagy vizek, melyek közül legnevezetesebb a junius havi, mikor a Hármas-Körösön 9 fokra, a Maroson 9—10 fokra emelkedett a viz. A Duna árhulláma tavaszkor a felső vidékeken nem volt magas, bár több kisebb árhullám vonult le rajta. Azonban alsó szakaszán a Dráva, Tisza és Száva nagy vizei következtében nagy vízállásokat találunk : Május hónapban Földvártól lefelé 9 fok, Gombosnál 10 fok; majd junius elején Zimonytól lefelé, mindenütt 10 fok magas volt a víz, s helyenként az eddigi legmagasabb vizet megközelítette. Ez áradás azért nevezetes, mert legnagyobbrészt nem a Fő-Dunától, hanem a magyarországi nagy mellékfolyók árhullámainak kedvezőtlen összetalálkozásából származott. Miként a tavaszi árhullám az alsó szakaszon, ugy a juliusaugusztusi a felső szakaszon volt különösen nevezetes. Julius 28-án