Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

419 bízott Duna-folyamszakaszon tervezett egyes munkákat ismertetném, bátor vagyok néhány általános megjegyzést tenni. Az egész előttünk fekvő tervezetben a főtörekvés odairányul, hogy a jég akadálytalanul levonulhasson ; mert a számítás bebizonyította, hogy mindenhol, a hol a jég nehézség nélkül levonulhat, ott a Dunán eddig észlelt legnagyobb víztömegek is lefolyhatnak akadály nélkül; a gya­korlat pedig bebizonyította, hogy ott, a hol a jég akadálytalanul vonulhat le, a meder oly szelvénynyel bír, hogy ott hajózási akadályok még kis víznél sem fordulnak elő ; s ezért alapul vettük azon számításokat, melyeket boldogult Klasz Márton a promontori Dunaág rendezése előtt lett s melyeket később a fővárosi és promontori szakasz tárgyalása alkalmával bátor leszek bővebben ismertetni s melyek oda konkludálnak, miszerint igyekeznünk kell a Duna keresztszelvényeit ugy átalakítani, hogy 250 méter szélességben 2—3 méternyi mélység legyen 0 alatt. A gyakorlat azt is mutatta, hogy a legczélszerübb a kisvizet 4o0 méterre összeszorítani, mert ennél szélesebb szelvénynél mindig mecler­rendetlenségek keletkeznek. Ezen általános megjegyzések után bátor vagyok a nagy-maros— újpesti szakaszon tervezett művekre áttérni s azokat következőkben ismertetni. Nagy-Maros alatt a Duna szétágazik a «Váczi» és «Szent-Endrei Dunaág»-ra s a «Szent-Endrei sziget» felső csúcsánál a mederben oly rendetlenségek vannak, hogy ezek miatt ott a jég már többször meg­akadt; különösen 1891-ben, a midőn az ott összetorlódott jég nagy vizduzzadást okozott, mely a fővárosra nézve igen aggodalmas volt, a mennyiben a főváros alatt, Érdnél a jég szintén megállott és a fővá­rosban igen magas vízszint idézett elő. A «Szent-Endrei sziget« csúcsa tehát nemcsak helyi érdek szem­pontjából, hanem a főváros érdekében is rendezendő ; s ezért tervez­tetett az I. számú párhuzammű, a II. számú osztómű és mederelzárás. Hogy a jég azonban a «Vaczi-Duna» más helyén se akadjon meg, még tervezve van a III. párhuzammű, a IV. kotrás, az V. párhuzammű, a VI. partbiztositás, a VII., VIII., IX., X., XI., számú párhuzammű ; a XIII. elzárás és a XIV. kotrás. 27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom