Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

400 tervezett szabályozási müveknek az akkori viszonyokhoz képest megvál­toztatását fogják maguk után vonni, másfelől pedig azt hiszem, hogy mihelyt az elvi megállapodások felett tisztába jöttünk, a részletek tár­gyalásától annyival is inkább eltekinthetünk, mivel a szabályozási mun­kálatok végrehajtása egy oly oskolázott, tapasztalt s a vízépítési tudo­mány oly magas színvonalán álló műszaki kar kezébe van letéve, mely teljes megnyugvást nyújt arra nézve, hogy a létesítendő munkák rendel­tetésüknek megfelelően a legtakarékosabban és a legjobb sikerre való kilátással lesznek végrehajtva. Ezen szempontokból vezéreltetve én a magam részéről a Közép-Duna szabályozására vonatkozó előterjesztést az általam fennebb tett észre­vételek figyelembe vételét ajánlva, egészében elfogadom. Gróf Bethlen András miniszter : Sajnálatomnak adok kifejezést, hogy a tanácskozásban tovább nem vehetek részt. Az elnöki helyet ezennel átadom az államtitkár ur ő méltóságának. Miidós Ödön államtitkár, elnök: Miután az előterjesztéshez álta­lánosságban hozzászólani nem kiván senki, az általános vitát berekesz­tettnek nyilvánítom és annak alapján konstatálom, hogy a t. tanács tagjai az előterjesztést általánosságban a tárgyalás alapjául elfogadják. Felkérem már most Fekete osztálytanácsos urat, hogy a komáromi folyam­mérnöki hivatal kezelése alatt álló Duna-szakasz szabályozási terve­zetét ismertesse. Fekete Zsigmond osztálytanácsos: Méltóságos Elnök ur! T. Tanács! Mielőtt az előterjesztésben javasolt munkálat ismertetvén, a Felső-Duna folyamatban levő szabályozására vonatkozólag a következőket tartom szük­ségesnek megemlíteni. A Felső-Dunán a jégtorlódások hasonlók voltak a Közép-Dunán kelet­kezni szokottakhoz. Hogy mégsem okoztak olyan nagy bajt, onnan van, mert a Duna ott széles hullámtérrel bír, melyen a folyam árvize lefolyást talál­hatott a medren kivül is. A hajózás helyzete különösen rossz volt Gönyő és Pozsony között. Sok esztendőben a személyszállító-hajónak háromszori átszállással kellett közlekedni. Az utóbbi időben, 1891-ben a rajkai sza­kaszon magasabb vízállásnál is bajos volt a hajózás. A teherhajózásnál szintén megtörtént, pl. a lipóti szakasznál, hogy átrakodás nélkül a hajók nem közlekedhettek. Még oly években is, midőn tűrhető volt a hajóút, a közlekedés nem történhetett meg a nélkül, hogy a kisebb vízállásoknál két gereblye állan­dóan ne működött volna. Voltak továbbá a Felső-Dunán is partszakitások. Több helyen, a hol a viz elkezdte a partokat aláontani, rövid idő alatt 100—150 hold földet vitt el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom