Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

400 tervezett szabályozási müveknek az akkori viszonyokhoz képest megváltoztatását fogják maguk után vonni, másfelől pedig azt hiszem, hogy mihelyt az elvi megállapodások felett tisztába jöttünk, a részletek tárgyalásától annyival is inkább eltekinthetünk, mivel a szabályozási munkálatok végrehajtása egy oly oskolázott, tapasztalt s a vízépítési tudomány oly magas színvonalán álló műszaki kar kezébe van letéve, mely teljes megnyugvást nyújt arra nézve, hogy a létesítendő munkák rendeltetésüknek megfelelően a legtakarékosabban és a legjobb sikerre való kilátással lesznek végrehajtva. Ezen szempontokból vezéreltetve én a magam részéről a Közép-Duna szabályozására vonatkozó előterjesztést az általam fennebb tett észrevételek figyelembe vételét ajánlva, egészében elfogadom. Gróf Bethlen András miniszter : Sajnálatomnak adok kifejezést, hogy a tanácskozásban tovább nem vehetek részt. Az elnöki helyet ezennel átadom az államtitkár ur ő méltóságának. Miidós Ödön államtitkár, elnök: Miután az előterjesztéshez általánosságban hozzászólani nem kiván senki, az általános vitát berekesztettnek nyilvánítom és annak alapján konstatálom, hogy a t. tanács tagjai az előterjesztést általánosságban a tárgyalás alapjául elfogadják. Felkérem már most Fekete osztálytanácsos urat, hogy a komáromi folyammérnöki hivatal kezelése alatt álló Duna-szakasz szabályozási tervezetét ismertesse. Fekete Zsigmond osztálytanácsos: Méltóságos Elnök ur! T. Tanács! Mielőtt az előterjesztésben javasolt munkálat ismertetvén, a Felső-Duna folyamatban levő szabályozására vonatkozólag a következőket tartom szükségesnek megemlíteni. A Felső-Dunán a jégtorlódások hasonlók voltak a Közép-Dunán keletkezni szokottakhoz. Hogy mégsem okoztak olyan nagy bajt, onnan van, mert a Duna ott széles hullámtérrel bír, melyen a folyam árvize lefolyást találhatott a medren kivül is. A hajózás helyzete különösen rossz volt Gönyő és Pozsony között. Sok esztendőben a személyszállító-hajónak háromszori átszállással kellett közlekedni. Az utóbbi időben, 1891-ben a rajkai szakaszon magasabb vízállásnál is bajos volt a hajózás. A teherhajózásnál szintén megtörtént, pl. a lipóti szakasznál, hogy átrakodás nélkül a hajók nem közlekedhettek. Még oly években is, midőn tűrhető volt a hajóút, a közlekedés nem történhetett meg a nélkül, hogy a kisebb vízállásoknál két gereblye állandóan ne működött volna. Voltak továbbá a Felső-Dunán is partszakitások. Több helyen, a hol a viz elkezdte a partokat aláontani, rövid idő alatt 100—150 hold földet vitt el.