Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
394 Ezen mellékfolyóknak, de még magának a Dunának alsó vidékeire, főleg pedig a Tiszavölgyére nézve felette fontos és szükséges az árvizek levezetését elősegiteni. A javaslatban a Duna folyamnak csupán a Dráva torkolata feletti szakaszán van egységes, concentrált és helyes vonalozásu meder előállítása tervezve. A Dráva torkolata alatt pedig, — jóllehet maga a javaslat is kiemeli, hogy az egész Duna mentén legrosszabb esési viszonyok vannak a Tiszatorkolattól Pancsováig •— mégis csupán a legszembeötlőbb helyi bajok megszüntetése terveztetik ; mert a hajózás a Dráva torkolata alatti folyamszakaszon már ezen kevés munkálat árán is biztositható lenne. Véleményem szerint a Duna szabályozása nem lesz tökéletes, ha a Dráva torkolata alatt is nem fogunk egységes és concentrált meder előállitásáról gondoskodni. Felfogásom szerint ez okvetlenül szükséges; mert ha a Duna jege a Dráva torkolata feletti szakaszon nem fog számtalan torlódás által előhaladásában ugy, mint eddig megakadni és hetekig a felsőbb szakaszon vesztegelni, hanem szabad utat nyerve, fennakadás nélkül vonulhat át a folyamon lefelé, akkor az a Dráváig vezető útjában nem fog többé annyira megaprózódni és elkorhadni, hogy torlódásra alkalmatlanná váljék; hanem gyorsan haladva a Dráva torkolata alatti meder rendetlenségeket fogja majd felkeresni és azoknál fog majd kisebbnagyobb torlódást szenvedni. Szóval a szabályozás kellő kiterjesztése nélkül megeshetik, hogy a mostani jégzajlási bajok a Duna alsóbb szakaszára fognak áthelyeződni. Ezen baj megelőzése végett tehát a szabályozást a Dráva torkolata alatti mederszakaszára is teljes mértékben ki kell terjeszteni. Ezenkivül a folyamhordalék viszonyainak rendezése is megköveteli, hogy a Duna egész kiterjedésében szabályozott és concentrált medret nyerjen. De legfontosabb ez mindenesetre az árvizek levezetésére nézve. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a Dunának első, minden más folyó áradását megelőzni szokott kora tavaszi áradását az alsó nagyobb mellékfolyóinak áradásai most azért érhetik többször utói, mert a jégdugulások a Duna első áradásának levonulását megnehezítik és nagy mértékben hátráltatják. Ha azonban a jégtorlódások meg lennének szüntetve, akkor a Duna nemcsak jegétől szabadulhatna meg idejekorán, hanem annak első áradása is megelőzhetné az alsó nagy mellékfolyók első áradásait. Ezen feltételhez azonban okvetlenül szükséges, hogy a Duna jege és árvize a Dráva torkolata alatti szakaszon egységes, szabályozott és concentrált medret találjon: nehogy az ismét ott legyen kénytelen megrekedni és vesztegelni. A Duna folyam viz-lefolyási viszonyainak a
