Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

357 alatti levezetés okozhatna jégtorlódást. Az eddigi tapasztalatok tanúsága szerint ugyanis a folyó esésében beálló csökkenés és a hullámtérnek jelentékeny kiszélesedése folytán előállani szokott sebesség-kisebbedés következtében jégtorlódások sokkal könnyebben és gyakrabban keletkeznek az A) alatti csatorna tervbevett beömlési helye körül, mint a város fölött. A hidak körül ritkábban jelentkezett jégtorlódás csak mint másodrendű jelenség szerepelhet, a mely azon okból keletkezett, hogy az alsó jégtorlódás által felduzzasztott folyóviz sebessége a felső szakaszon, vagyis a hid körül jelentékenyen csökken. Tehát feltéve, ele meg nem engedve, hogy a Homoród-csatorna vizének a Szamosba való vezetése a jégtorlódás keletkezését előmozdíthatná ; ez a képzelt veszedelem könnyebben beállhat a város alatti, mint a város fölötti bevezetésnél : а В) csatorna tehát az J.)-nál eme szempontból is előnyösebb. Az előadottaknál fogva, ámbár a város érdekeinek szempontjából ugy az A), mint a B) alatti tervezetet hátrányosabbnak tartjuk a C) alatti tervezetnél, ha mégis engedélyeztetnék a Soóspatak, Homoród, Balkány vizeinek a Szamos folyóba való levezetése, alulirottak ugy általában, mint városára nézve kevésbé hátrányosnak tartják a B) alatti terv végrehajtását; ha a kiépités által a városra nézve hátrányosabbá váló helyzet elszenvedéséért, illetőleg az emiatt szükségessé váló munkálatokért a társulat a városi megfelelő kárpótlásban részesitendi. Az emiilett vizeknek a Szamosba való levezetése által ugyanis ez utóbbinak viztömege okvetlen szaporodni, tehát az árviz magassága növekedni fog. A városnak tehát saját biztosságára készítendő védműveit magasabbra fog kelleni emelnie, mintha eme patakok vizei jelenlegi természetes lefolyásuknak megfelelőleg a Krasznába vezettetnének. Méltányos kivánság tehát, hogy eme költség-többletért, valamint helyzetének súlyosbításáért a városnak a társulat pénzbeli kárpótlást adjon; a mit a társulat annál inkább tehet, mert, mint föntebb emlitve volt, az alulírlak által ajánlatba hozott csatorna költségei jóval kisebbek, mint a társulat által tervbevetté: és igy tulajdonképpen nem annyira a társulat ujabb megterhelletéséről van szó, hanem csupán arról, hogy a nyomjel megváltoztatása által elérendő megtakarítást, mely körülbelül százezer forintot fog kitenni, a városnak engedje át. Az Ecsedi-láplecsapoló-társulatnak Szatmár városával szemben fenforgó a vízjogi törvény 57. §-án alapuló eme kötlezettségét alulírtak nézete szerint nem fogja megsemmisíteni azon körülmény sem, ha a társulat a város alatt vezeti be a többször idézett csatornát. Mert ezen esetben, hogy a várossal szemközt fekvő területek helyzete a jelenleginél jelentékenyen súlyosabbá ne tétessék, okvetlenül szükséges lesz mind-