Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)

A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése

330 partja közt egy-egy a töltéskoronáig felérő s könnyen kezelhető zsilip vagy mentőhid létesitendő. Ezen csatorna ekkénti kiépitésével egyidejűleg köteleztetik a társulat arra, hogy a Szamos balparti töltését annak a m. kir. államvasutak vonalával való keresztezésétől a csatornával való keresztezési pontjáig a várható legnagyobb vizszin fölé 1*0 méter biztonságra emelendő 4'0 koronaszélességgel különben engedélyezett normalszelvény szerint kiépítse. Határozatát az alispán azzal indokolta, hogy az engedélyezés alá bocsátott tervek alapján az A) csatorna engeelélyezenelő volt, mivel az a törvénynyel nem ellenkezik, mivel a határozatba vett kiegészítések által a Szatmár-Németi sz. kir. város által felhozott aggályok teljesen megszüntettetnek s mivel a csatornának az engedélyezett móelon való létesítése által a város fejlődése sem akadályoz tátik. Kötelezendő volt azonban a szabályozó társulat a két zsilip, esetleg mentőhid elkészítésére azért, mert az alsó zsilip »feltétlenül szükséges azon esetre, ha a szamos-balparti töltésnek a vasúti hídtól a csatorna jobboldali töltését érintő szakaszán, esetleg szakadás történik, mert, ha a csatornának a Szamosból visszafolyó vize el nem záratik, a csatorna átvágása megnehezittetik, illetve lehetetlenné tétetik, mert a nyilt csatornán át a Szamos vize szintén a már elárasztott területre törekszik, ele felálllitaneló volt a felső zsilip is, mert a csatornán lejövő vizek a már elárasztott területre futnánának s hasonló veszélyt ieléznének elő, továbbá azért is, mert a két zsilip elzárása által veszély esetén a régi természetes viszonyok állíttatnának helyre.« Hogy az ügy folyásáról teljesen tiszta képet adjunk, fel kell még emliteni, hogy az 1896. évi deczember havában még Szatmáron népgyűlés is tartatott, melyből kifolyólag annak elnöke Kovács Leo felterjesztést intézett a fölclmivelésügyi miniszter úrhoz, melyben a C) csatorna kiépítését kívánják ; e kívánságot hasonlóan indokolva, mint Szatmár város közönsége. Végül még egy mozgalomról kell említést tennünk. Л Szatmár feletti Szamos-menti községek érdekeltjei ugyanis, nevezetesen Pálfalva, Ombód, Pettyen, Udvari, Dobrács-Apáti, Berend, Szamos-Kóród, Kis- és NagyKolcs és Krassó községbeli birtokosok és lakosok f. évi január hó második felében értekezletet tartottak, mely értekezletből kifolyólag az értekezlet elnöke az V. alatt mellékelt felterjesztést intézte a fölclmivelésügyi miniszter úrhoz.