Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
III. Az Ecsedi-láplecsapoló- és Szamos-balparti ármentesitő- és belvizszabályozo-társulat alakulása. A tervek bírálata közben is kérte volt Szatmármegye alispánja, hogy az 500.000 frtos belvizlevezetési terv a társulatnak leküldessék, s a társulat a munkálatok végrehajtása iránti intézkedéseket megtehesse; akkor azonban a terveket leküldeni nem lehetett, mivel azok a bírálat alatt állott nagy tervnek részét képezvén, az elbírálás előtt kiadhatók nem voltak. Az 1894. év elején érkeztek be a belügyi és kereskedelemügyi miniszterek átiratai, valamint Szatmár vármegye közönségének feliratai is, a melyek mindegyikében az lett sürgetve, hogy a régibb munkálatok költségeinek részben más megyei alapokból történt fedezési kérdésének rendezhetése czéljából az 1892-ben megalakult társulat működése lehetővé tétessék ; mivel azonban egyrészt a kistanács mint leghelyesebbet a nagy tervet ajánlotta, másrészt pedig mozgalom indult meg abban az irányban, hogy a megalakult társulat által csupán a lápi vizek lecsapolására vonatkozólag kitűzött feladaton tul az érdekeltség a kidolgozott egységes terv alapján a Kraszna medrének rendezésére és a Szamos folyó árvizei ellen való védelemre is társulattá alakuljon, a földmivelésügyi miniszter ur 1894. évi julius 4-én 23443. szám alatt erről a belügyi és kereskedelemügyi miniszter urakat értesítette, valamint arról is, miszerint tekintettel arra, hogy ha a szélesebb körű érdekeltség ily feladatkörrel tényleg társulattá alakul, ez közgazdaságilag mindenesetre kívánatosabb leend, a lecsapoló társulat működésének megindítására azon idő szerint intézkedéseket tenni az emiitett mozgalommal szemben nem tartja helyén le vőnek. A mennyiben pedig értésére esett, hogy az érdekeltség ez ügyben a napokban kiván értekezletet tartani, s igy a kérdés megoldása a legközelebbi jövőben várható, arra kérte a két nevezett miniszter urat, 20*
