Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
304 gének hatása s csak akkor kellene határozni a felett, hogy melyik belvízlevezetési mód foganatosiltassék. Kmft. Kv assay Jenő s. k. Faragó Lipót s. k. elnök. jegyző. A tanácsi tárgyalás után a műszaki leírás a tárgyalás eredményéhez képest helyesbittetett és a költségekhez a nyílt levezetés és ármentesítés költségei is hozzáadatván az átlagos holdankinti megterheltetés az összes építési és fentartási költségek alapján lett megállapítva. A tanácsi tárgyalás befejezése után az országos vizépitészeti hivatal a terveket és a tanácsülés jegyzőkönyvét azzal terjesztette elő, hogy a tervek azzal küldessenek le az 1892. évben alakult társulatnak, hogy azok a kistanács által általánosságban helyeseknek és megfelelőknek találtattak és a társulatnak végrehajtásra ajánltatnak a déli láp belvizeinek levezetésére nézve a többség határozata értelmében a nyílt levezetés mellett. Időközben azonban — mint az az I. fejezetben felemlítve lett — 1892. évi október hó 18-án megalakult az Ecsedi-láplecsapoló-társulat, mely a végrehajtandó munkálatok gyanánt a bel vízlevezető csatornáknak oly módozat mellett volt kivitelét állapította meg, hogy az északi láp belvizlevezető csatornája a déli láp belvizeit is képes legyen levezetni, felmerült ennek következtében az a kérdés, hogy ezen a kistanács megállapodásától eltérő munkálatok engedélyezendők-e és egyáltalán miként illeszthetők bele az általános keretbe. Ezen, valamint még más kisebb kérdések teljes tisztázása czéljából 1894. évi márczius hóban Miklós Ödön volt államtitkár elnöklete alatt értekezlet tartatott, a mely értekezleten az Ecsedi-láplecsapoló-társulat által tervezett csatornázás módosított alternatívájának eszméjét vetette fel Lisznyai Daiuó Tihamér műsz. tan., hogy t. i. a Kraszna, Homoród és Balkány vizei a belvizekkel együtt egy a lápon keresztül vezetett megfelelő méretű csatornával vezettessenek le, mely csatorna mellékcsatornákkal is ellátandó volna. Ez alapon a terv el is készült, mely szerint a Kraszna, Homoród és Balkány vizeinek, valamint a belvizeknek levezetésére egy CsengerBagostól délre kezdődő a lápon Ecsedig a megye által 1886—88-ban kiásott csatorna irányában haladó s onnan az északi láp belvizlevezető csatornájának nyomán vezető 4*0 m. fenékszélességü 59*870 m. hosszú
