Vízügyi Közlemények, 1898 (13. füzet)
A Szamos bal- és jobbparti vidék, nemkülönben Szatmár-Németi szabad királyi város érdekében tervezett munkálatok ismertetése
296 A Soóspatak, Homoród és Balkány vizei a régi tervben a Kraszna-csatorna bármelyik vonalozása mellett ezen utóbb nevezett csatornába voltak levezetve akként, hogy az egyesült Homoród és Soóspatak Zsadánynál a vasúti hidnál, a Balkány pedig Szamos-Dobnál vétetett ki medréből, s onnan vezettettek a Kraszna-csatornába, de a szatmár-majlényi vasútvonaltól keletre fekvő területre a régebbi tanulmány ki nem terjeszkedett. Minthogy azonban ezen terület is gyakran emelt panaszt vizbajai miatt, a Kraszna-csatornának a kultúrmérnöki hivatal által javaslatba hozott Vetés körüli bevezetésének tanulmányozásánál pedig a munkálatot és felvételeket az emiitett vasútvonaltól keletre fekvő területre is ki kellett terjeszteni, a Kraszna-csatorna keleti magasabb bevezetésének elejtése alkalmával felmerült a tervezőknél azon eszme, nem lenne-e czélszerü a Soóspatak-Homoród-Balkány-csatorna irányát akként megállapítani, hogy ez által a szatmár-majtényi vasútvonaltól keletre fekvő területek vizi bajai is megszüntetve legyenek. S a tanulmányok azt mutatják, hogy ezen kérdést leghelyesebben akként lehet megoldani, ha a Krasznacsatorna részére tanulmányozott nyomon egy övcsatorna vezettetnék, mely a nevezett három patak vizét felvévén, a tőle keletre és délre fekvő területek vizeit is levezethetné. A kérdés beható tárgyalása után ezen javaslat elfogadtatván, a végleges tervezetbe a Soóspatak, Homoród és Balkány vizeinek bevezetésére egy oly csatorna vétetett fel, a mely a Soóspatakot az erdőd-terebesi uti hidnál kivéve, Madarász, Oroszfalu és Amacz községek közelében azoktól kelelre elhaladva, Amacztól a szatmár-nagykárolyi ul felé vezet és ezen ut mellett menve azt a szatmári csárdánál átmetszvén, a Vetés feletti kanyarnál mintegy 6 kilométerrel a szatmári közúti hid alatt torkollik a Szamosba. Hogy ezen csatorna is ugy, mint a Kraszna-levezető nyugoti csatorna is egyrészt a mentesítendő területet a keleti és délkeleti oldalról jövő külvizek ellen biztosítsa és ezen külvizeket kártétel nélkül levezethesse, másrészt pedig a külvizeknek is a szabad lefolyás biztosittassék s azon területek, a melyeken a csatorna vezettetik, ne károsittassanak, a csatorna méretei és vonalozása akként lett megállapítva, hogy a csatorna az összes vizeket lehetőleg medrében kiöntés nélkül legyen képes levezetni, ha pedig a legnagyobb víz alkalmával egyes kisebb mélyedéseken valami viz ki is öntene, az már csekély apadásnál is visszafolyhasson. Ez alapon ezen csatornánál a jobbparti töltés elhagyatott, s csak acldig a pontig lett mindkét parton töltés tervezve, a meddig azt a Szamos visszaduzzadó vize megkívánta. Ezen megoldás a lápi belvizlevezető-csatornáknak felfelé való meghosszabbításával kiegészítve eredményezi, hogy nemcsak a
