Vízügyi Közlemények, 1897 (12. füzet)

Részletes adatok az 1895. évi ministeri jelentéshez a vizügyekről

268 34. A Sebes-Körös vizszabályozó és ármentesitö társulat védgátjainak az 1894. évben megkezdett általános kijavitását eljesen befejezte, műtárgyaiban és partvédmüvein mutatkozott hiányokat pedig a szükséghez képest helyrehozta, illetve pótolta és 519 méter hosszban uj partvédömüveket, 122 méter hosszban iszapfogókat létesitett. Partvédömüvek gyanánt a társulat 3 év óta lebegő rözseépitmény-müveket használ, mely rendszer czélszerünek bizonyult. A sárréti meder képzésére létesitett párhuzammüvek által folytatólag hullámtérré alakult területeknek a kis viz felett ~b PO méterre való feliszapoltatása füzfadugványokkal ez évben is folytattatott. A műszaki ártérfejlesztés alapján bevont s az 1895. évben jogerőssé vált árterületre nézve foganatba. vétetett az osztályozás, nemkülönben az ártéri telekkönyvek és birtokivek elkészítése. Belvízrendezés szempontjából folytattatott a jobbparti terület csatornahálózatának kiépítése, mely kevés kivétellel a megállapított tervhez képest befejezést nyert. Jelentékeny munka merült fel a belvízcsatornák építésénél az által, hogy az 1894. évben már kiépített védtöltéseket, az 1895. évi nagyvízhez képest kellett magasítani és erősíteni, a belvíz-zsilipeket pedig ennek folytán meghosszabbítani. A belvízcsatornák, illetve töltésrendszereiknél építtetett az 1895. év folyamán az érdekelt községek kívánságainak megfelelöleg öt uj betoncső-zsilip, egy 5 méter nyílású boltíves betonhid és 15 darab kisebb méretű fahid. Uj belvízcsatornák létesítettek 41,460 méter hosszban, 312,711 m

3 töldmozgósitás mellett s ez idöszerint a társulat a Sebes-Körös jobbparti árterületen 90,560 méter hosszú belvízcsatorna hálózattal rendelkezik, melynek előállítása 822,822 m

3 földmunkát igényelt. Az 1895. év márczius és ápril havában bekövetkezett árviz a sebeskörösi töltésekre nézve minden nevezetesebb esemény nélkül került lefolyásra és ezen töltésrendszernél még szivárgás sem mutatkozott ; ezen társulat keretéhez tartozó Berettyó-védtöltés, noha veszélyes jelenségek azon észlelhetők nem voltak, leginkább megüllepedett voltánál fogva, a tervszerű nagyviz feletti magasságának hiányában volt, miért is ezen védtöltés megfelelöleg felmagasittatott, és 3 méter széles koronája az 1896. év folyamán 4 méterre fog kiszélesittetni. Legnagyobb veszélynek voltak azonban kitéve a belvízcsatornák alig féléves töltései, melyeknél egy gátszakadás is következett be, mi által mintegy 400 kat. holdnyi terület a békésmegyei szeghalmi határban viz alá került. ' Az árvédelem 25,162 frt 59 kr. költséget igényelt ; egyébként jelez-