Vízügyi Közlemények, 1897 (12. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1894. évi a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
__ 2 3 Artézi kutak fúrására 1894-ben három ujabb folyamodvány érkezett be : Hencse, Csongrád és Kaposvár érdekében. Kivitel alatt voltak és elkészültek: a lábodi, hencseni és ürményi ártézi kutak, összesen 5 fúrás körülbelül 1460 méter összmélységgel. melyek közül 3 fúrás 665 méter összmélységgel sikeres volt, 2 fúrás után pedig körülbelül 785 méter összmélységgel nem kaptak felszálló vizet. Ezen tervezési és kiviteli munkálatokon kivül számos esetben adott a hivatal véleményt ; nevezetesen a tusnádi és ránkherlányi gyógyforrások ügyében, Baja, Fiume, Szliács, Liptó-Szt.-Miklós és Jászberény csatornázása ügyében, Pápa, lvörmöczbánya, Mária-Nosztra, Székesfehérvár, Komárom, Eperjes, Alsó-Pél, Sümeg, Nagy-Sármás, Gödöllő és Szapárifalva ivóviz ügyében és 44 esetben ártézi kút kérdésében. Ezenkivül 21 esetben a községek és magánosok közvetlenül fordultak a hivatalhoz tanácsért ártézi kút és egyéb vízbeszerzési ügyekben. Lecsapolásra szolgáló szivattyú-telepek ügyében gépész-mérnöki szempontból véleményt adott 11 esetben. A munkakivitel ellenőrzését gyakorolta a szolgálat a nagyváradi vizmü épitése ügyében. VI. Halászat. A halászat terén az egyes birtokosok még mindig szivesebben fordulnak a tógazdaság és pisztráng tenyésztés felé, mint a közvizek rendszeres mivelésére, mert amazoknál kiki egyéni tevékenységével előmozdíthatja érdekeit, holott a küzvizek értékesítése csak együttes munka útján lehetséges. Terv készült ez évben Glück Ignácz zsámbéki birtokos részére ; a zsámbéki patakmalom felett elterülő 16 k. holdnyi savanyú tlórájú rétségének halászati hasznosítására. A terület fölszini alakja és csekély kiterjedése miatt rendszeres tenyésztés helyett hizlalás javasoltatott. Szluha István alsó-szent-iványi birtokán egy már létező tó bevonásával 30 kataszteri holdnyi kiterjedésű, három éves fordulóra alapitott tógazdaság terve készült el és végre is hajtatván, a telep 1895. tavaszán megkezdte működését. Itt topográfiái viszonyok miatt a tavak három különböző völgyben oszlanak ugyan meg, de azért a tenyésztés üzeme tekintetében a szétszórt gazdaság egy egészet képez. Nagyobb szabású kiviteli munka folyt Nagy-Igmándon gróf Eszterházy Miklós Móricz birtokán, a hol a 182 k. holdnyi „Öreg tó"-nak helyreállítása végett szakközegeim tervei szerint és vezetése alatt egy 22 m. hosszú és 130 m. átmérőjű betoncső-zsilip és egy 6'5 m. szé-
