Vízügyi Közlemények, 1897 (12. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1894. évi a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

11_ III. Talajjavítás. Mindenekelőtt megemlítem, hogy az 1894. év a legszárazabb volt mindazon évek között, a melyekre a kultúrmérnöki intézmény működése eddigelé kiterjedt, Ez a nagy szárazság, egyrészről a vizszinek lesülyedése és a munkahely kiszáradása következtében igen kedvező volt a régebben kész lecsapolási tervek végrehajtására, másrészről azonban az öntözések iránti szükségletet is igen érezhetővé tette, úgyannyira, hogy igen sok, a közel jövőben tervezendő vagy létesitendö öntözés ennek az esőtlen, száraz esztendőnek köszönheti majd létesülését. A földmunkálatokra oly igen kedvező év hatása meglátszik első sorban a talajjavitási munkálatok mennyiségének ez évi nagy felszökkenésében. Ez évben ugyanis : a befejezett munka kitesz . . . 78.447 kat, holdat a megkezdett vagy folyamatban levő . 120.087 „ „ a tervezés alatt volt 145.520 „ „ s igy a kultúrmérnöki működés összesen . 344.062 kat. holdra terjedt ki. Ezen számok az utolsó 8 év átlagos eredményéhez viszonyitva igen nagy haladást mutatnak, a mint az az alább következendő táblázatból is kitűnik. Meg kell különben emlékeznem az eredmény fokozásában azon körülményről is, hogy a kultúrmérnöki hivatalok szaporítása és székhelyeiknek kedvezőbb megválasztása hatásukat már éreztették, a mennyiben a székhelyváltozással járó nehézségek eme második évben már elenyésztek és igy az uj beosztás előnyei teljes mértékben érvényesülhettek. A vizjogi törvény végrehajtása körüli teendők, az aránylag igen kis létszámmal biró kulturmérnökséget szintén nagy mértékben igénybe veszik. Csak röviden emlitem itt meg tájékozásul, hogy ez évben 181 igazolási, 1618 engedélyezési és 90 közigazgatási bejáráson vett részt a kultúrmérnöki hivatalok személyzete. A szocziális téren jelentkező bajok elhárítása szempontjából is emlitést érdemel az alföldi öntözéseknek czélbavett nagyobbmérvü kiterjesztése. Ezzel a belterjes gazdálkodásnak legnagyobb emeltyűjét adnók azon vidék birtokosainak kezébe, mert nemcsak az öntözés közvetlen eredménye, a nagyobb tiszta jövedelem és a biztosított takarmány-termés jön itt mérlegbe, hanem a mi ennek nyomában jár: a tetemesen nagyobb