Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

52 А С terület az 1894 Ъ campagnera lett berendezve és használatba véve (az elmúlt évben árpával volt bevetve). Ottlétemkor tapasztaltam, hogy а С terület nem elégséges a viz megszűrésére, mert helyenkint valóságos tavak voltak azon. A terület elégtelenségén kivül még annak is tulajdonitandó ezen körülmény, hogy a mult campagneban nagyobb volt a szűrendő szennyviz menynyiség, mivel a patak a sok eső folytán több vizet szolgáltatott a czukorgyárnak s igy kevesebb szennyviz lett circulatió utján a gyárba visszavezetve; ehhez hozzájárul még az is, hogy véleményem szerint а С terület alagcsövezése sincsen helyesen keresztül vezetve, mivel két darab 14 cm.-res gyűjtő cső nem elégséges ily vízmennyiség elég gyors levezetésére. De ez a baj csak addig tart, mig a területről le lesz takarítva a répa, azután erre is vezettetik viz s hihetőleg ekkor a szűrés meg fog felelni. Az alagcsö szájakból kifolyó víz tiszta, színtelen, szag- és íztelen (megízleltem). A tisztitás tökéletességére lehet következtetni azon körülményről, miszerint daczára annak, hogy az alagcsö viz csak mintegy egy méteres bukással éri el a patak vizszinét, az a bizonyos fehér hab — a mely a fehérnyének jelenlétéből származik nem képződik. A szennyvizeknek ilyetén tisztítása óta a gyár ellen panasz nem merült fel. 17. A rusini czukorgyár. (Csehország.) A gyár a Sarka patak mellett fekszik, melynek vize Liboc községnél egy tóba felfogatik és a prágai Hradschinba vezettetik (a tó annyival magasabban fekszik, hogy természetes uton oda vezethető a viz), a hol a királyi palotát vizzel látja el. Ugyanezen patakból veszi a czukorgyár is a vizet, a mely használat után a liboci tó alá vezettetik, úgy hogy a tó vize a czukorgyár által használt vizzel nem lesz megfertőzve. A kettős vízhasználat folytán a rusini czukorgyár tisztított szennyvize többnyire magában folyik a Sarka patakba, miután a liboci tóból csak nagyobb esőzések után szokott a felesleges viz a patakba átömleni. Ennélfogva a czukorgyárból kikerülő viz rendes körülmények között 17 kilométer folyás után ér élő vízfolyásba ez esetben a Moldva folyóba. Ezen körülménynek tulajdonítandó az, hogy nemcsak Dejvice község lakossága, hanem számos a patak mentén lakó birtokos minduntalan panaszszal élt a czukorgyárral szemben a patak víznek megfertőzése miatt. A panaszok megszüntetésére a gyár a szennyviz tisztítására több módszer szerint tett kísérletet; az ülepesztö medenczék berendezésére és egyéb kísérletezésre befektetett költségek után ítélve azt mondhatom, hogy az álta-