Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

28 a mely a roitzschi telephez hasonlóan 55 méter hosszú és 18 méter széles, kis töltésekkel körülvett, vízszintesre planirozott területekre van osztva. Az alagcsövek 10 méter távolban és átlag 1 méter mélységben vannak elhelyezve. A terület talaja agyag. A talajszürés 12 év óta van alkalmazva és azóta a terület mint rét használtatik, mely három birtokos tulajdonát képezi. Az öntözési és alagcsövezési berendezést a gyár létesitette, a területek azonban azok tulajdonosai által lesznek használva. Evenkint háromszor kaszáitatnak a rétek igen jó eredménynyel. A gyárigazgató állitása szerint a szűrés eredménye kielégitö, panasz nem merül fel. Nagyobb fagyok alkalmával a szűrés jól működik, mert csak az álló viz tetején képződik jégkéreg, alatta a talaj jól szűr, a mely nem fagy meg, mert meleg a viz. Ottlétem alkalmával két alag-csörendszer működött; mindkettőből szintelen, szagtalan és Íztelen viz jött. A rétkezelö elmondta, hogy ö igen gyakran issza az alagcsö-vizet. Mivel itt az öntözés igen rendszeresen kezeltetik, azért arra nézve is tehettem megfigyelést, hogy vájjon a terület elegendő nagyságu-e a megszűrendő viz mennyiségéhez képest? Erre nézve azon adatokat nyertem, hogy a gyár négy heti működése után a területnek csak 4/s része volt igénybe véve és az üzem kezdetén öntözött területek már annyira meg voltak szikkadva, hogy újból igénybe vehetők lettek volna; vagyis a terület valószínűleg még nagyobb mennyiség szűrésére is elégséges lett volna. A réten a fű sürü egyenletes, üde zöld szinü, feltűnő volt a külömbség egy szomszédos nem öntözött területhez képest, a mely daczára a sok esőnek, sárgás szinü volt. Az osmose viz befözetik. 3. A brebnai czukorgyílr. (Poroszország Szász tartományában.) Az itt alkalmazásba vett szennyviz-tisztitási módszert nem azért közlöm, mintha valami tanulságos volna benne, hanem azon okból, hogy megismerkedjünk egy oly gyárral is, a melynek minden kelléke megvan ahhoz, hogy sikerrel tisztítsa szennyvizeit, de rendszertelenség és kapkodás folytán csak igen kétes eredményt tud felmutatni. Oka ennek abban is rejlik, hogy a tisztítási rendszer megválasztásában folytonosan kísérletezik: ez előtt a vizeket mind együttesen kezelte és tisztította, az 1894. évi campagneban peiig a diffusiós vizeket elválasztotta a többiektől és alkalmazta a Liesenberg-féle vegyi tisztítást.