Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

Az 1896. évi állami költségvetés vizügyi része. (Indokolás)

211 Ily módon aránylag csekély eszközök mellett is sikerül a magántevékenységet felkölteni és nincs kétségem arra nézve, hogy néhány év alatt ez uton vizeink jó része lesz a termelésnek megnyerve. Tekintettel a szaporodó társulatok számára, valamint az ezek által rendszeres kezelés alá vont vizterületek nagyobbodására, a tenyészanyag beszerzésére, valamint a társulatok segélyezésére szánt összegeket is emelnem kellett. Mivel pedig a társulatok alakításával járó előmunkálatok és teendők, nemkülönben a megalakult társulatoknál a halállomány szaporítására irányuló összes teendők kizárólag szakközegeimet terhelik, valamint hogy az ö kötelességük a társulatok működését állandóan felügyelni, ellenőrizni és ily módon a végső czél érdekében megkívántató egyöntetűséget is az együvé tartozó vizekben érvényre emelni, kénytelen voltam a hivatal személyzetét is szaporítani és e végből egy mérnöki állás szervezését javaslatba hozni, mert igy is csak a legnagyobb erőfeszítés mellett lesz képes az intézmény a reá váró munkát elvégezni. — Tekintettel pedig arra, hogy a felügyelői teendőkkel megbízott főmérnök, mint a kultúrmérnöki létszámba tartozó tisztviselő, a fizetések rendezéséről szóló 1893. évi IV. t.-cz. életbe lépése alkalmával a VIII-ik díjosztály I-sö fizetési fokozatába jutott s azóta tényleg 1800 frt javadalmat élvez, a kultúrmérnöki czim terhére, annak fizetését szintén ide helyeztem át, mint a mely szolgálati ágat jogszerüleg terheli. Végül, hogy az előléptetés lehetsége biztosittassék, gondoskodnom kellett arról is, hogy a segédmérnöki állás a X. díjosztály 2-ik fizetési fokozatába tétessék, hogy a 800 frtos fizetés 900 frtra elöiránvoztassék. A személyzet szaporításához képest a napidíj átalány és utazási költségek rovata is emelendő volt, mi az eddig felmerült, tehát tapasztalaton nyugyó, kiadásokhoz képest lett megszabva. Átmeneti kiadások. VII. fejezet, 1—8. czim. S. czim. A vizügyi szolgálat körében 142.000 frt átmeneti kiadást irányoz, tam elö, és pedig 1. rovat alatt a Balaton kikutatására és leírására negyedik részletként 1000 frtot ; 2. rovat alatt a duna-bogdányi és visegrádi kincstári kőbányák üzemének felügyeletére, annak fentartására és fejlesztésére 137.000 frtot. Tekintettel azon körülményre, hogy a Közép-Duna egységes szabályozásához — a melyről szóló törvényjavaslat már a törvényhozás elé került — tetemes mennyiségű köre lesz szükség, nehogy a szabályozási munkálatok esetleges köhiányban fenakadást szenvedjenek, vagy az államkincstár az egyes kőszállító vállalkozók nyerészkedési vágya által tetemes károsodást szenvedjen, czélszerünek és gazdaságosnak találta hivatali elődöm a kincstári köbá27*