Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)
A folyók kisvizi medrének szabályozása. Irta Girardon H. a Rhone-szabályozó kirendeltség főmérnöke. Fordította Bogdánfy Ödön kir. mérnök
142 nem képez kielégítő szabályozást a hajózás szempontjából; a fönehézség e tekintetben a küszöbök domborúsága és iránya, mely küszöböktől a medret meg kell szabadítani; mindazonáltal egyszerűsíti a feladatot és igen sok esetben kielégítő megoldást enged. Véget vetünk itt az általános megjegyzéseknek, melyeket könnyű volna tovább fejtegetni és kiterjeszteni; de elégnek tartjuk őket, hogy némely lényeges dolgot megvilágítsanak, melyek a szabályozási munkálatok megértéséhez szükségesek s ezért itt csak néhány szóban még összefoglaljuk a mondottakat: 1°. A folyók vizükkel együtt szilárd anyagokat is hordanak. Ez a)iyagok ' mennyisége függ a vízgyűjtő talajának és a medernek ellenállásától és növekszik, különben egyenlő körülményeket feltételezve, a víztömeggel és az eséssel. A víz mozgása időszakos : a kis- és nagy vizek váltakoznak, de a vízelemek mozgásukat egyfolytában teszik meg a tengerig. A hordalék mozgása követi a vizek periódusát, de e mozgás nem folytonos, hanem szünetelő és a hordalék útja a tenger felé meg szakításokkal történik. 2Minden vízfolyás helyszínrajzának alakja kanyargós és egész sorozat görbéből és ellengörbéből van összetéve, melyek ellenkező értelemben követik egymást és kapesolkozásuk többé-kevésbbé hirtelen. 3\ A mélység a keresztmetszetben egyenlőtlenül oszlik meg és ott a legnagyobb, hol a fenék legkevésbbé ellenálló. Az ellenálló, kinyúló, meredek, vagy magas partok és a homorú görbületek idézik elő és tartják fönn a mélységeket. 4A völgy út hosszanti metszete nem mutat sem egyenletes, sem folytonos esést, hanem bizonyos számú főesést, melyeknek törését és hajlását a sziklaküszöbök és a nagy mellékfolyók jelölik. E főpontok között az esések és ellenesések egész sorozatát találjuk egy uj kanyargós vonalat alkotva, mely a vidék középesése körül oszcillál, többé-kevésbbé megközelítve ezt. E kanyargós vonal domboruságait és mélyedéseit a másodrendű mellékfolyók és a meder-ellenállás eloszlása jelölik. 5°. A meder egész sorozat medenczéből van alkotva, ynelyet küszöbök választanak el és a víz színének hosszanti metszete lépcsőt képez, melynek horizontális fokai a medenczéknek, függőleges oldalai a küszöböknek felelnek meg. Ez alak annál szembetűnőbb, minél nagyobb a vízfolyás általános esése, és különösen akkor látható jól, mikor a víz igen alacsony, mig azon mértékben mosódik el és válik az esés mindinkább egyenletessé, amily mértékben a vízhozomány növekedik. 6 a. Minden árvíz megújítja azon anyagokat, melyek a medret burkolják és módosítja a meder alakját. Az uj alak általános elrendezésében a partok és a völgyut profiljának kanyargós vonalára nézve a régi alakhoz hasonlít és a körülményekhez képest többé-kevésbbé csak a kanyargós vonal helyzetére, a mélységek eloszlására, a küszöbök elhelyezkedésére, irányára és domboruságára nézve különbözik.
