Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)
A belga, német- és bajorországi városok vízvezetéke és csatornázása. Jelentés Farkass Kálmán kir. főmérnök külföldi tanulmány-útjáról
ш а trágyadomb vagy pöczegödör közvetlen közelében van a kút, melyből a ház lakossága ivó- és használati vizét nyeri. Az ilyen kútvizekben a rothadó szerves anyagok nagy mennyisége és a baktériumok milliárdjai oly állapotot teremtenek, melyek fertőző betegségek epidemikus fellépése és kiterjesztésére a legjobb előfeltételeket nyújtják, amúgy is kisszámú nemzetünket állandóan tizedelik és a gyermek-halandóságot különösen a nagy magyar Alföldön hihetetlen magasságra növelték. Ezen elszomorító viszonyok Németországban is fennállanak és a német államok kormányai már régen átlátták ennek nagy nemzetgazdasági hátrányait és igyekeztek annak javítására módot nyújtani azáltal, hogy az ottani kultúrmérnöki hivatalokat utasították, miszerint a vízvezetékeket és csatornázásokat létesíteni kívánó kis városok és községek számára terveket készítsenek és az ily müvek kivitelét vezessék és ellenőrizzék. De legtovább ment e téren Bajorország, hol a tűzbiztosítás államosítva van és hol a községek a terveken kivül még a kiviteli költségek V a-áig terjedhető államsegélyt kapnak a tűzbiztosítás jövedelméből. Itt a vízvezetéki tervek készítésére és azok kivitelére a bajor belügyi ministeriumban egy nagy személyzettel bíró mérnöki hivatal szerveztetett, melynek évi költsége szintén a tűzbiztosítási díjakból fedeztetik. A német kormányok ezen előrelátó gondoskodása bámulatos sikert eredményezett, úgy, hogy pl. a bajor belügyministeriumban 1878-ban szervezett és egy vízvezetéki mérnökből álló hivatal, mely 1893-ban már 9 kinevezett tisztviselőből és megfelelő segédszemélyzetből állott, 1893-ban kimutatást állított össze addigi összes működéséről. Ezen kimutatásból kivesszük, hogy ezen hivatal fennállásától az 1893. évig 522 tervet készített, 119 városi és községi vízvezetéket létesített 6.372.814 márka összköltségen és 1893-ban kivitel alatt volt 25 vízmű összesen 1.593,805 márka építési hitellel; 1894-re pedig 30 vízvezeték kiépítése volt kilátásba helyezve. Mindezen munkálatokhoz az állam az ingyenes tervezés, munkafelügyelet és felülvizsgálaton kivül az építési költségnek átlag 25%-ával járult a tüzbiztositási díjalapból. A maximális hozzájárulás a költség V-áig terjedhet. Ezen hivatal kimutatását lapozgatva örömmel tapasztalható, hogy Bajorországban nemcsak az összes városok bírnak már vízvezetékkel, hanem most már a pár száz lakosokkal bíró kis községek nagy számmal létesítenek vízvezetéket. Hogy ez egy állam közegészségügye és ezáltal nemzetgazdasága részére mit jelent, az bővebb magyarázatra nem szorul. Volt alkalmam az ezen hivatal által tervezett vízmüvekből néhányat megtekinthetni és elmondhatom, hogy azok úgy a hvgiéniai, mint technikus szempontból helyesen vannak szerkesztve ; a kivitel ellen pedig úgy gyakorlati, mint takarékossági szempontból kifogás nem emelhető. Még nagyobb mozgalom mutatkozik e téren a badeni nagyherczegségben, hol 1878-tól 1893-ig állami közegek tervezete szerint 516 vízvezeték 8.717,979 márka összköltséggel építtetett ki. Ezen 516 mü által kb. 310,000
