Vízügyi Közlemények, 1896 (11. füzet)

A czukorgyári szennyvizek tisztítása. Józsa László, műszaki tanácsos külföldi tanulmány-utjáról szóló jelentése

P6 alagcsövekböl tiszta viz fog kifolyni és ez a folyamat állandó lesz az esetben, ha a szennyes viz mechanikai alkatrészeitől megtisztítva vezettetik a területre, mivel igy a föld likacsainak eldugulásától nem kell tartani. A szűrés pedig annál intenzivebb lesz, minél sűrűbben fekszenek az alagcsövek egymás mellett, esetleg egymás fölött. Igy eljárva a természetes viznyerést tulaj donképen mesterségessé változtattuk át. Hogy a talaj szüröképességét minél tovább megtartsa, szükséges ennélfogva, — mint fentebb már hangsuiyoztatott — első sorban a szennyes vizeket mechanikai alkatrészüktől megszabadítani, a mi megfelelő nagyságú ülepesztö medenczék segélyével és mész használata által eszközölhető. Az igy tisztitott viz világos sárgaszínű szokott lenni. Ily vízről tudjuk, hogy csak látszólag és csak addig tiszta, míg lúgos (alkalikus). A mint a levegő szénsavával érintkezésbe jut, a mész kicsapódik, a viz semlegessé illetve savanyúvá lesz és ismét erjedésnek indul. Ha az ily módon tisztitott vizet valamely kis vízmennyiséggel biró patakba vezetjük, úgy az elébb jelzett vegyi folyam tényleg bekövetkezik s az erjedő viz a patakvizet teljesen megfertőzteti, miáltal az zöldes szürke szint kap. A fejlődő gázok által kellemetlen szagú viz öntisztítása ily vízfolyásban csak hosszabb folyás után következvén be, a közegészség szempontjából ennek bevezetése a közvízbe egyáltalán meg sem engedhető. Ez kikerülhető azáltal, ha az ülepesztö medenczéket elhagyó vizet alagcsövezett területre vezetjük. Proskowetz e czélra kétféle alagcsövezési rendszert alkotott: az egyiknél az alagcsövek kifolyása föld felett van (a mi nagy lejtőjű vagy feltöltött területnél érhető el), a másiknál ugyanazon terület különféle mélységben van alagcsövezve. Nézzük már most, micsoda vegyi proczesszuson megy keresztül a viz úgy az egyik, mint a másik drain területen? Mielőtt a föld felületén elterülő viz abba behatolna, a- levegő szénsava által a vizben levő mész, részben szénsavas mész alakjában lecsapódik; e mellett nagy vizfelület érintkezvén a levegővel, annak élenye által a szerves anyagok egy része oxydálódik, miáltal a vizböl szabaddá lett szénsav is a mész lecsapódását elősegíti. Kisérletekkal bebizonyított tény az, hogy a földbe hatoló lúgos viz, úgyszólván azonnal semlegessé válik és kissé meleg természetű talajnál az erjedő proczesszus haladéktalanul megkezdődik. Láttuk, hogy a földbe hatolt viz szerves alkatrészei már a levegő behatása alatt változást szenvedtek, de még inkább történik az a föld feletti alagcsöterület talajában, a mennyiben minden egyes alagcsővonal vége a leve-