Vízügyi Közlemények, 1895 (10. füzet)

10. füzet

85 A tiszai fölvételek bevégeztével a vizrajzi osztály ez évben viszszatérhetett a Dunához és ott most már szélesebb alapon folytatja műveleteit, mint ahogy azt 1887-ik évben megkezdte, amennyiben nemcsak a dunai árvizek lefolyásának tanulmányozása czéljából szükséges fölvételeket teszi meg, hanem azokat is, melyek a Duna mederalakulásának nyilvántartásához szükségesek; tehát a Dunánál is végrehajtatja mindazokat a fölvételeket, melyek a Tiszánál már végrehajtattak. A Duna mentén ugy, mint a Tiszánál, mindenekelőtt elegendő számú fixpontok rakatnak le, hogy azok egyöntetű biztos alappontokul szolgáljanak a későbbi összes fölvételeknél, még pedig legelsőbben a Budapest-Titel közötti folyamszakaszon a »fixpontok lerakása teljesíttetett, miután itt érezhető leginkább a biztos fixpontoknak hiánya. A fixpontok helyeit előlegesen a helyszinén kiszemelvén, összesen 165 fixpont elhelyezésének szüksége állapíttatott meg a Duna megnevezett szakaszán, melyek közül 1893-ban beépíttetett 82 darab bronz és 83 darab kőfixpont. A Balaton vizrajzi fölvételeit a vizrajzi osztály mult évben megkezdvén, ez évben meghatározta a Balaton körül tavaly elhelyezett 13. fixpontnak adriai tengerszin fölötti magasságát, a mely czélból a Balaton mellett összesen 158 kilométer hosszúságú vonalat nivellált meg kétszeresen. Ezeken kivül a vizrajzi osztály két kisebb tanulmányba kezdett ez évben. Az egyik tanulmány arra vonatkozik, hogy a Dunának Szlankamen Pancsova közötti szakaszán fekvő IV. és V-ik öbölzetek védőgátjainak kiépítése esetén mily vizszinemelkedés várható a Dunában? Ennek megállapítását szükségessé teszi az a körülmény, hogy az alsó-dunai IV. és V-ik öblözetek területén szoktak a Dunának, Tiszának, Szávának és Temesnek árvizei szétterülni és e szétterülésnek jövőben való meggátlása vizszinemelkedést fog előidézni, mely esetleg a Tisza torkolata fölött fekvő dunai és tiszai folyam szakaszokra is kiterjedhet. Mielőtt tehát ezen öbölzetek ármentesitésének kérdése eldöntetnék, szükséges az ármentesítés esetén várható vizszinemelkedés biztos megállapítása. 4 A másik tanulmány czélja annak megállapítása, hogy az aradcsanádi öntözőcsatorna táplálására szolgáló zsilipnél milyen magasságú volt eddig a legkisebb vizszin a Marosban? továbbá: várható-e ott a kisvizszinnek önmagától való mélyebbre sülyedése? és ha igen,