Vízügyi Közlemények, 1895 (10. füzet)

10. füzet

29 hajtottaknak mondhatók, hanem ezeken felül az elért megtakarításokból még 54,426 m

3 földmunka is hajtatott végre az 1893-ik év végéig. Az engedélyezett és kiviteli köbtömegekre és költségekre, valamint a még teljesen be nem fejezett munkálatokhoz megkívántató költségekre az alább foglalt I. kimutatás nyújt bővebb felvilágosítást, melyből kitűnik, hogy az 1893-ik év folyamán összesen 665.74557 m

3 földmunka teljesíttetett 209.091 frt 40 kr. kiviteli költséggel. Ezen összes munka-teljesítményből 463.822-62 m

3 154.699 frt 65 kr. költséggel száraz munkára, és 201.924 m

3 62.284 frt 39 kr. költséggel kotrásra esik. Az engedélyezett és kiviteli költségek összehasonlításából kitűnik továbbá, miszerint az 1893-ik év folyamán teljesen befejezett munkáknál 42,195 frt 75 kr., a teljesen be nem fejezett munkáknál ugyancsak az 1893-ik év folyamán mintegy 36.000 frt megtakarítás éretett el, vagyis az államkincstár javára a mult évben házi kezelés mellett végrehajtott szabályozási munkálatoknál összesen mintegy 78.000 frt takaríttatott meg. A kotrásokra vonatkozó II. és III. alatti kimutatások szerint 201.924 m

3 kotrás, a kotrógép amortizacionális költségeinek betudásával összesen 62.284 frt 39 krba került, vagyis 1 köbméter kotrása 30-83 krba. A Kőrösökön 1888-ik évtől 1893-ik év végéig házi kezelés mellett folyamatban volt kotrások évenkénti költségeire nézve a IV. alatti kimutatás nyújt közelebbi felvilágosítást, melynek adataiból kitűnik, hogy ezen 6 év alatt 866.645'87 m

3 földtömeg kotortatott 317.366 frt 18 kr. költséggel, s igy egy köbméter kotrása átlagban véve 36*62 krba került. Ezen eredmény igen kedvezőnek mondható. A végrehajtott mederszabályozási munkálatokra nézve még megemlítendő, miszerint, ugy mint az előző években, az 1893-ik évben is az átvágások bővítéséből, valamint a magas hullámterek leásásából nyert földanyag a végleges védtöltések kiépítésére használtatott fel, mely eljárás mellett a Kőrös-szabálvozás egységes tervezetében kifejezésre jutott azon szándék, hogy a magas vizek lefolyására lehetőleg egyenlő méretű ármeder-szelvény létesíttessék, évről-évre mindjobban érvényesül. Hogy pedig a szabályozási munkálatok folytán ugy a medrek mint a vizek lefolyásában előálló változások ismeretesek legyenek a gyulai kir. folyammérnöki hivatal által a több mint egy évtized óta folyamatban levő vízrajzi felvételek az 1893-ik évben a Kettős- és HármasKőrös folyó egész hosszára kiterjesztettek. A Fehér-, Fekete-, Kettős- és Hármas-Kőrös folyókon építendő