Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

V. A tervezett munkálatok részletes ismertetése

65 XLVI. Partvédezet. Az elöl emiitett nagy partomlás és uj kanyarképződés megakadályozása végett szükséges. XLVII. párhuzamos mü. Alsó része az előbb emiitett vonalkiigazitás következtében módosulni fog és esetleg néhány száz méterrel lej ebb nyújtandó, hogy a meder jobb partjától a vizet elterelje s ott öblösödés ne támadhassno. Felső részénél az esetben, ha a bölcskei ág teljesen elzárható, a ferde bekötés helyett a müépitményt a Malát-sziget alsó végén kell kezdeni; ha pedig a bölcskei ágban az érdekeltek óhajára bizonyos fokig, mely még megengedhető, közgazdasági czélokból vizfolyást kell biztositani, a müvet a bölcskei ág elejének jobb partján is a part megkötésével ki kell egésziteni. Minthogy a kiegészités, illetve vonal-módositás későbbi tárgyalásoktól függ, ezúttal azt a terven még nem lehetett megjelölni. XLVIII. Párhuzamos mü. A XLVI. partvédezet folytatásaképpen a part állandósítása czéljából szükséges. XLIX. számú partvédezet. Közvetlenül Harta előtt a part állandósítása kívánja létesítését, mert jelenleg a víz sodra egészen a part mellett levén, ez nagymérvű alámosásokat okoz. A dunafölclvár-hartai folyamszakasz szabályozási munkálatainak mennyisége a következő : Sorszám Megnevezés Építmény hossza m. Kőhányás m.

3 Kőkirakat m.2 Földmunka m.

3 Költségelőirányzat forint kr. 1 XLIV. párhuzamos mü . . . 2920 21000 414 2500 57407 2 XLV. „ .... 4200 57910 792 4640 157681 — 3 XLVI. partvédezet .... 5200 41000 36290 21300 133100 — 4 XLVII. párhuzamos mü . . . 1511 16290 126 224 44090 80 0 XLV1II. „ .... 1453 62430 144 136 168660 20 6 XLIX. partvédezet .... 1305 16530 10522 11000 52092 — Kisajátítás — — — — 5000 Összeg : 16589 215160 48288 39800 618031 00 Ezen munkálatok költségei 618.031 frtra számíttattak. Harta-madocsa-paksi folyamszakasz. Hossza 134) kilométer. A folyamszakasz elején közvetetlenül Kis-Hartai előtt s lej ebb is a kis vízállások idején a hajózás mindig akadályokkal küzd a sekélyes mederben ; télen pedig itt veszélyes jégtorlódások keletkeznek. 4 E nagy bajok oka a túlbö szélességben és zátonyokban van. Harta alatt már 1887. évben egy párhuzamos mü építésével a rendezés megkezdetett, de e mü egymagában kellő eredményre nem vezet, mert a vízmélység még mindig alig nagyobb —

Га, —1-е méternél, sőt áradások után a lerakodások miatt 9