Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)
IV. A mederrendezésről általában
41 egész folyásában rendezni, partjait megkötni, ez volna a szabályozásnak legtökéletesebb, ugyszólván eszményi megoldása. Azonban előterjesztésünknél kénytelenek voltunk magunk elé sokkal szűkebb határokat szabni és csak azokat a munkálatokat hozni javaslatba, melyek legsürgősebbek és egyúttal tekintettel lenni az ország más folyóinál hasonlólag többé alig elodázható feladatokra. A Dunát természeti tulajdonságaira, nemkülönben azokból folyólag a végrehajtandó szabályozásokra tekintettel a következő szakaszokra oszthatjuk fel: 1. A dévény-gönyöi szakaszra, hol a folyam medrét jóformán évrőlévre változtatta ; a fattyu-ágaknak hol egyikét, hol másikát képezve ki főfolyásul ; ez a tulajdonképpeni Felső-Duna, a hegyi folyók jellegével; hordaléka durva kavics. 2. A gönyö-paksi szakaszra, a hol a meder főirányára nézve már állandó, kanyarokban nem kóvályog, szigetek és zátonyok képződésére azonban igen nagy hajlandóságot mutat ; ezen szakasz felső végétől a kavics fokozatosan apróbb és apróbb neművé válik, mig Paks alatt teljesen megszűnik. 3. A paks-drávator oki szakaszra, mely teljesen elüt a Duna egyéb szakaszaitól, amennyiben itt a folyam eredetileg óriási kanyarulatokban kóválygott, melyek közül négyet az 1820. és 21-ik évben az akkori vizépitö királyi biztosság vágatott át, hetet pedig Pakstól Apatinig a 40-es években vágtak át, melyek azóta mind anyamederré váltak és a folyam útját összesen 96 kilométerrel rövidítették meg. Az ujabb időben ugyané szakaszon három ujabb átvágás lett foganatba véve, u. m. a sirinai, vörösmarti, drávatoroki, legújabban pedig az 1893. XVI. t.-cz. értelmében végrehajtás alatt áll a csanádi átvágás ; ezenkívül ugyané szakaszon összesen még három átvágás van tervezve, melyek végrehajtása után a rövidülés mintegy 30 kilométert fog kitenni. Hogy a folyam ezen szakaszának változásairól könnyebb átnézetet kaphassunk, a helyszín rajzon kitüntettük annak útját az 1830-as évekből a Huszárféle térképek alapján. A folyam medre és partjai ezen a szakaszon jobbára iszapból és homokból állanak, ebben leli magyarázatát a folyamnak helyenkinti nagy mélysége, óriási kanyarulatai, melyek folytonos és gyors mozgásban vannak, a partok erős megtámadása és azoknak rendkívül költséges védelme. 4. A drávatorok -ó-m о 1 d о vai szakaszra, mely sok tekintetben hasonló a gönyö-paksi szakaszhoz és csakis nagyobb méretei által különbözik attól. A folyam zátonyok és szigetek képzésére itt is hajlandó, azonban iránya nagyban és egészben állandó. 5. Az ó-m old о va- or s ovai szakaszra, mely mindkét oldalt hegyek és sziklák közé van szorítva s a hol ennek következtében a folyam a változásnak jóformán semmi vagy egész lényegtelen jeleit mutatja. Ismeretes, hogy a geologiai időkben, a bécsi, pozsonyi és a nagy alföldi édesvizű medenczék a dévényi, a visegrád-nagymarosi és az aldunai zuhatagok által voltak egymástól elkülönítve; a folyamnak a fentebbi beosztásából látjuk, 6
