Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VII. A Duna mint vízi út

125 által biztosított teljes mértékben rendezzük és a jövöre fentartsuk. Ehhez képest a jövö hajózásának a legkisebb viznél is kellő (200 méter) szélességben, enyhe görbületekkel biró és legalább 3 méter mély gázló vizet biztosító mederre s ebben is lehetőleg egyenletes vizsebességre, illetve gázlók és u. n. limányok nélküli folyásra van elenged h et etlen szüksége; mely követelményeknek pedig a Duna viz- és jégjárásához szabottan, általunk tervezett egységes meder minden tekintetben meg fog felelni. Mert ha csupán a legfontosabb tényezőt, a várható vízmélységet vizsgáljuk s látjuk, hogy az I. fejezetben közölt V. sz. kimutatás szerint a hajózási időszakban előfordulni szokott legkisebb vízállások a 0 pont alá sehol nem sülyednek, méltán következtethetünk arra, hogy jövőben az őszi legkisebb vizeknél a mély járatú hajók is teljes teherrel fognak közlekedhetni. A hajóút kellő szélességével a jobb vonalazásra és a hajóút közelében a mederben levő mindenféle akadályoknak eltávolítására, tehát a hajóút teljes biztossá és bármely hajós részéről való könnyű felismerésére a kellő intézkedésekhez előterjesztésünkben a direktívákat szintén megadtuk. Sőt ennél tovább mentünk, mert a hajózás teljes és szabad kifejlődése megkívánja, hogy a be- és kirakodásra alkalmas kikötőhelyek és a folyó hosszában helyesen elosztva pedig kellő számú téli menhelyek álljanak a hajózó közönség rendelkezésére ; s hogy a Dunán a folyamrendörség szerveztessék és a híradás folytonossága végett a folyam mentén távbeszélő vonal felállíttassák, hogy ne csak minden hajó bátran közlekedhessék, hanem hogy a távolesö kereskedelmi központokból az útban levő úszótárházakkal a rendelkezések bármikor gyorsan közvetíthetők legyenek. Ezen méltányos követelmények kielégítéséről, ha jelen előterjesztésünkben nem is valamennyiről, de gondoskodni szükséges, hogy ez által a Dunát, mint legjelentékenyebb vizi utunkat mindenki részére hozzáférhetővé tegyük. Érdekünkben állana mindezeknek eredményeként számszerűleg fejezni ki azon hasznot, mely a hajóközlekedés ily mérvű kifejlesztéséből közgazdaságunk javára származik; miután nézetünk szerint a Duna medrének rendezése egymagában a hajózhatás elősegítése következtében is az államháztartásra, ha nem is közvetlen, de nagy közvetett haszonnal járó nyereséges vállalkozást képez, melynek lendületet adó hatása lesz közgazdaságunk számos más tényezőjére is. Elégséges azonban, ha megfontoljuk azt : hogy jövőben a hajóközlekedés bármely magánvállalkozó részére nyitva lesz, tehát a szabad verseny e téren is megvalósulhat ; hogy a legelőnyösebb szerkezetű, nagy terhet biró hajók és a kevesebb üzemköltséget, de nagyobb tökebefektetést igénylő, erösebb gépezettel biró vontató gőzösök állandóan, késő őszig, a kis vízállás által való minden kor-