Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

106 „A soroksári ág zárgátjának a legkisebb vizszin felett 4,45 m. magas lépcsőzetes bukógáttá való átalakitását részünkről nem ajánlhatjuk, mivel a bukógát koronáján az eddig tapasztalt legmagasabb jégmentes árvizszin mellett sem folyhat át annyi vizmennyiség, hogy ennek következtében a promontori ágban a vizszin lényegesen alább szállna s ennek hatása Budapestnél is számbavehetö lenne. „A viz átbukása megkezdődnék, mihelyt a vizállás a bukógát koronáján felül emelkedik s mire a viz szine legmagasabb állását elérné, az időközben átömlött vizmennyiség már annyira megtöltené a soroksári ág medrét, hogy e gát felett csak korlátolt mérvű bukás maradna és ekkor a bukógát felett átfolyó 2—3 méter magasságú vizoszlop mellett jelentékeny vizmennyiség át nem folyhatna. Ha pedig a promontori ágban már jégdugulás képződött volna s ez okozná a vizszin duzzadását : nagyon természetes, hogy mihelyt a soroksári ágban megindul a vizfolyás, a jégtáblák is ide tolulnának s igen sok esetben vagy a gát felett, vagy a mi hihetőbb, a gáton alól fekvő sekély mederben képeznének torlaszt ; mivel az átbukás első időszakában nagy rohammal átzúduló jégtáblák a soroksári ág medrében folyási sebességük legnagyobb részét elveszítvén, okvetlenül összetorlódnak. „Ennek a legjobb esetben is még azon káros következése lenne, hogy a viz erejének megoszlása miatt a promontori ágban képződött jégtorlasz még több ideig tudna ellenállani a viz nyomásának és bontó erejének. „A szabályozás czélját nagy mérvben koczkáztató következménye lenne annak, ha a főváros — a mitől sokan rettegnek, de nézetünk szerint nem igen valószinü — oly rendkivüli árvízveszély által fenyegettetnék, hogy pillanatnyi könnyebbülés végett a soroksári ág zárgátját át kellene vágni ; mert ezen átvágás a zárgátnak legnagyobb részben elpusztulását vonná maga után s mert a gátnak újbóli felépitése hosszabb időt igényelvén, az alatt a promontori ágban nagyobb mérvű iszapolások történnének és ezenkivül mindkét ágban a jégdugulás esélyei és veszélyei ismét fokoztatnának. „De a szabályozás sikerének megsemmisítését nem is tekintve, beláthatlan pusztításokat idézne elő a soroksári ág medrében és annak vidékén az elsodort gát helyén átzuduló vizár, miután e vidéken nincs gondoskodva az ily rögtönözve áttörő vizár elleni védelemről. „Minthogy pedig a zárgát mostani állapotában, annak átszakadása véletlenül és az 1876. évi árviz szinénél alacsonyabb vizállás mellett is könnyen megtörténhetnék: szükségesnek találjuk, hogy ha egyelőre a töltés nem lesz is úgy helyre állítva, mint eredetileg felépíttetett, legalább a kőburkolat rakassék rá ismét azon részére, mely 1879. és 1880. tavaszán meggyengittetett azért, hogy szükség esetén rögtön át lehessen vágni. A kőburkolat helyreállítása a rögtöni átvágásnak úgy sem szolgál akadályul és mégis növeli a gátnak ellenállási képességét. „Most visszatérve magára a promontori ág rendezésére, különös súlyt fek-