Vízügyi Közlemények, 1894 (8. füzet)

VI. A budapesti Dunaszakasz szabályozása

101 szélesebb a meder, annál gyorsabban képződnek zátonyok és szigetek, amelyek akadályozzák a jégtáblák szabad levonulását s okozzák a jégtorlaszokat." „Különösen kitűnik a keresztszelvény-rajzokból, hogy a Duna promontori ágának medre 1836-től mostanáig a budai lőpor-raktártól Battáig mintegy 19 kilométer hosszban nagyon keveset képződött ; Battától-Ercsényig mintegy 7'6 kilométer hosszban mind szélességére, mint mélységére nézve képződött ; Ercsénytöl lefelé mintegy 11*4 kilométer hosszban az 54. sz. szelvényig aránylag jó képződés észlelhető, különösen Ercsényen alól, a hol a meder szélessége egyfelől az ercsényi hegy, másfelől egy sürü erdő által 380 méterre van korlátozva s ennél-fogva a vizerö a meder mélyitésére van kényszerítve." „Az 54. szelvénytől lefelé a promontori ág végéig gyorsabban képződik ugyan a meder, de leginkább csak a szélesség növekszik ; különösen el van vadulva Adony és Makád táján, hol részint az elágazások, részint a meder túlszéles volta miatt porondok vannak, melyeken a jégtáblák fennakadnak és a melyek felett a hajózás is a csekély vizmélység miatt sok bajjal jár." „A promontori ág mélységre az 1838. évi árviz óta ép a legrosszabb helyeken olyan keveset növekedett, hogy 1876-ban a kopasz-zátony kivételével, a melynek veszélyes volta akkor már a soroksári ág elzárása, a túlságos szélesség kellő összeszoritása és a meder mélyités folytán meg volt szüntetve, ugyanazon helyeken képződött jégtorlasz illetőleg állt meg a jégzaj, mint 1838-ban; úgy mint Promontornál, Tétény és Ercsény közt, Adony és Makád táján. Ezek tehát azon folyamszakaszok, a melyeken a szabványos szelvény elöállitására kiváló gond fordítandó." „A promontori ág szabályozása czéljából a vegyes bizottság által megállapított s általam is helyeselt elvek alapján a következő szabályozási munkák és építkezések vannak tervezve:" 1. A már bevégzett szabályozási munkák alsó végétől Promontor felső végéig, az 1. és 11. számokkal jelölt szelvények közt, 2963 m. hosszú vonalon, a hol a meder szelvénye nem elég nagy, az 182 m. szélességben lemélyittetik (—) 3*16 méterig. 2. Promontor mentén, a hol a meder közepén levő zátony felett a jégzaj rendesen megáll, a zátony alatt pedig kisebb-nagyobb mélységben sziklák vannak, a meder 220 m. szélességben lemélyittetik, (—) 3*16 méterig. Azonkívül a meder túlságos szélessége a 11. és 19. szelvények közt egy a balpart mentén építendő 2500 m. hosszú párhuzammü által mintegy 474 méterre összeszorittatik, mely párhuzammü tisztán csak az ott lerakandó kotrott anyagból fog készíttetni. „A 15. és 19. szelvények közt fekvő 1000 m. hosszú rész már a múlt évben kikotortatott a kellő mélységre és szélességre, minélfogva jelen tervezet költségelésénél csak a 11. és 15. szelvények közt 1430 m. hosszban szükséges kotrások és sziklarobbantások vétettek számításba. „A Duna medrében Promontor mentén elhúzódó szikla már évek óta